Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 53. (Budapest, 1979)

GERSZI TERÉZ: Pieter Bruegel hatása David Vinckboons és Gillis d'Hondecoeter művészetében

PIETER BRUEGEL HATÁSA DAVID VINCKBOONS ES GILLIS D'HONDECOETER MŰVÉSZETÉBEN A weimari múzeum rajzgyűjteményében Jan Brueghel műveként szerepel egy nagyméretű, Rablótámadás az erdőben című tájrajz

1 (88. kép). A szürke és szürkéskék lavírozás által szinte képszerű hatású tollrajz egyik oldalán erdővel, másikon síkságra nyíló kilátással emlékeztet Jan Brueghel táj kompozícióira, de rajzstílusa egyértelműen David Vinckboons művészetére vall. Az egyes részletek, így például a fatörzsek kérgének dekoratív rajzolata, a levelek kalligrafikus, továbbá az alakok kubisztikus formákra egyszerűsített rajza majdnem szignatúraszerű bizonyossággal szól Vinckboons szerzősége mellett. Legközelebbi analógiaként említhetjük a mester Erdei táj Krisztus megkísértésével című hamburgi rajzát,

2 melynek kompozicionális alapstruktúrája is rokon és a Tékozló fiú, mint disznópásztor című londoni rajzát,

3 ahol az ábrázolásmód teljesen azonos. Az erdőszél fáinak elrendezése a bal oldali és a középső hangsúlyos fával és mögöttük a félkörbe sorakoztatott facsoporttal a művész Ünnepség a parkban című, Nicolaes de Bruyn rézmetszetéből ismert, 1601-ből való kompozíciójának szerkezeti megoldására emlékeztet/

1 Hasonló komponálásmód érvényesül az 1603-ban készült Erdő rablótámadással című festményén is (Nantes, Musée des Beaux-Arts), azzal a különbséggel, hogy ott a jobb oldalon csupán egy kisebb tisztásra nyílik kitekintés."' Mindezeknek a XVII. század első évtizedéből származó analógiáknak az alapján arra következtethetünk, hogy a weimari rajz is Vinckboons korai korszakában készült. Vinckboonst ebben az időszakban élénken foglalkoztatta az erdei tájkép témája. Az említetteken kívül egész sorozat ábrázolása tanúskodik erről: az 1601 körüli Erdőszél muzsikáló társasággal (Pommersfelden, Schörnbornsche Gemäldegalerie), az 1602-ből való Erdő vadászokkal (Stockholm, Perman gyűjtemény)'

1 és ennek talán valamivel korábbi drezdai változata (Staatliche Gemäldegalerie),

7 az 1603 körüli időszakra datált Mór megkeresztelése (Leningrád, 1 Weimar, Kunstsammlungen, Schlossmuseum. Ltsz. KK 4519 toll, barna, szürke és kékesszürke lavírozás, fedőfehér, 352x490 mm. - Hamburger Kunsthalle, Kupferstichkabinett. Ltsz. 22648 Pieter Bruegel d. Ä. als Zeichner. Herkunft und Nachfolge. Berlin, Staatliche Museen Preussischer Kulturbesitz, Kupferstichkabinett, 1975. 279. kat. sz. 306. kép. 1 Popham, A. E.: Catalogue of Drawings by Dutch and Flemish Artists preserved in the Dep. of Prints and Drawings in the British Museum. London, 1932, 188, (4. sz.), LXXIV. tábla (Harmadik lapja egy négy rajzból álló sorozatnak, amelyről J. C. Visscher készített rézmetszetet 1608-ban.) '' Wurzbach 99 — G o o s s e n s, K.: David Vinckboons. Antwerpen-'s-Gravenhage, 1954. 4. kép. 5 Goossens, K.: i. m. 11. kép G o o s s e n s, K. : i. m. 7, 8. kép 7 Europäische Landschaftsmalerei 1550—1650. Dresden, 1972. 119. Kat. sz.