Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)
HARASZTINÉ, TAKÁCS MARIANNA: Tischbein Odysseus-feje és a német antikvitás eszmény a 18—19. század fordulóján
világába vezette. Maga írja, hogy a lerajzolásra a kezébe adott tárgyak zöme homerosi témát ábrázolt 31 és ez adta az újabb ösztönzést arra, hogy egy teljes művet szenteljen Homérosból vett témáknak. 32 Az 1799-es nápolyi ostrom alatt hajón menekülő Tischbein sosem tért vissza Nápolyba, de a poggyász között ott kellett lennie akár az 1794-ben készült képnek, akár egy rajznak, mely pontosan úgy mutatja be Odysseust, mint ahogy a Budapestre került képen látható. Erről az évtizedek óta a gondolataiban bujkáló Horner-Werk második füzetének első lapja, képünk pontos visszaadása a tanulság. 33 A metszet Raphael Morghen munkája, Tischbein rajza után. Ugyanez a fej szerepel az első füzet 3-ik lapján az Ilias hét főhősének fejeit ábrázoló rajzon is 34 (48, 50. kép). Andresen leírása a lapokról arról tudósít, hogy Tischbein antik mintaképek, gemmák, cameák, szarkofágok, vázák, szobrok, domborművek alapján dolgozott. Ezeknek a tárgyaknak néhánya a Sir William Hamilton gyűjteményéből való. Maga Tischbein írja életírásában, hogy mindenfelől küldtek neki homerosi ábrázolásokat, nemcsak Itáliából, de Franciaországból, Lengyelországból és Törökországból is. 35 Ami a budapesti festmény konkrét mintaképét illeti, azt bizonyosan nem Hamilton vázáiban kell keresnünk. A halász (vagy tengerész) sapkát, pylost és chitont viselő szobor ihletője talán az 1901-től a vatikáni múzeumban őrzött, a rhodoszi korszakban (i. e. 157-től) készült Odysseus szobrocska vagy annak egy részmásolata volt 36 (51. kép). A típus igen elterjedt, számos változata ismeretes. Odysseusról tudni való, hogy a IV. századtól ábrázolják pylossal a fején, szerepe a képzőművészeti ábrázolásokban az etruszkoknál nagyobb, mint a görög művészetben. 37 Sikerült azonban egy mind formai, mind az arckifejezés, mind a gazdag hajzat ábrázolásához sokkal közelebbi mintaképet felkutatnunk, mely Tischbein idejében már a nápolyi királyi gyűjteményekbe került a Farnese hagyatékkal. A Zeus maszk ma kisebb hasonlóságot mutat Tischbein festményéhez és a rajza után készült metszethez, mint az 1904 előtt készült fényképen, amikor a maszk mellszobornak kiegészítve volt látható. A „Homer-Werk"-ben a budapesti festmény alapján készült metszet leírása a mintaképet egyszerűen márvány mellszobornak nevezi, nem közli azt, hogy hol van a szobor, noha az esetek többségében az őrzési helyet megadja; még azt is megjegyzi, ha egy antik gemma vagy dombormű gipszlenyomata alapján dolgozott, hogy hol található a másolat. Így feltehető, hogy nem egy konkrét Odysseus ábrázolást, hanem egy gazdagon mintázott, határozott, energikus, a klasszicista ideáloknak jobban megfelelő fejet használt mintaképnek. Ezért nem jelezte, 31 Ld. a 29. sz. jegyzetben az önéletírásból vett részleteket. 32 Andresen: i. m. II. 36, 33 „Büste des Odysseus, nach einer Marmorbüste, von vorn, nach links blickend mit der mit Lotus und tanzenden Genien verzierten Schiffermütze auf dem Kopfe. In einer viereckigen Mauereinfassung. Von Tischbein gezeichnet und von R. Morghen gestochen. Ohne Künstlernahmen, u. a. No 35. 34 U. a. 34, no. 25. Odysseus feje a középen van. Ugyanazt a domborművekkel ékes halász- vagy hajósföveget viseli mint a pesti képen. A hőst profilból ábrázolja. 35 „Von allen Seiten wurden mir homerische Darstellungen zugeschickt; nicht bloss aus Italien, sondern aus Frankreich, ja aus Polen und Konstantinopel." I. m. 359. 36 Touchefeu-Meynier, O.: Thèmes Odysséens dans l'art antique. Paris, 1968. 222 ff. I. tábla. 16. kat. szám. Vatikán, Museo Chiaramonti. A „Homer-werk" I. füzetében a hét homéroszi hős között a középen ábrázolt Odysseus fej profilban van, ez arra mutat, hogy a mintakép szobor volt, melyet szemből is, profilban is lerajzolt. 37 U. a. 298.
