Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)

HAEVERNICK THEA ELISABETH: Lucius Verus üvegfejecskéje

szembetűnik már a technika különbsége is: a caesareai fej széleit élesre vágták és csiszolták, ami kőszobrászatban nem is történhetett másképpen, a budapesti darabnál viszont az élek lágy vonala világosan öntőtechnikára mutat. Egyetlen helyen sem tettek még kísérletet sem a varratok eltüntetésére. A mellrész aljá­nak törésfelülete feltűnő, ha arra gondolunk, hogyan folytatódhatott \ovább. Ha a mellkép teljes alak töredéke volt, ez a fajta törés érthetetlen, de akkor sem világosabb a helyzet, ha feltételezzük, hogy más anyagból készült testbe illesztették be. Hasonló öntővarratok vannak egy kék üvegből készült, állító­lag Hérát ábrázoló fejecskén, 6 amely a kép alapján nem ítélhető meg pontosan, de mindenképpen erősen gyanús. Ugyanígy keveset mondhatunk autopszia híján a Chambon-gyűjtemény jelenleg valószínűleg Charleroi-ban levő női fejecskéjéről. 7 Mindössze 3,5 cm magas, állítólag öntéssel és utána csiszolással készült. Formára mutató varratok a képen nem láthatók. A darab eredetinek látszik, anyaga kékes zöld üveg. A 4,7 cm magas kis kölni Augustus-fej 8 eredetisége is vitán felül áll, de készítési technikájáról még nem mondták ki az utolsó szót. Publikációjában valamennyi ismert üvegbüszt fel van sorolva, de ezeknek áttekintésére itt most nincs mód. 0 Foglalkoznunk kell azonban azzal az állítólagos obszidiánfejecskével, ame­lyet az Adana Múzeumban őriznek (lelt. sz. 3134). A színe valóban obszidián­fekete; magassága 3,8 cm; lelőhelye a feljegyzések szerint Karatag. Homlokán ureus-kógyó maradványaival és redőzött fejkendővel kifejezetten egyiptizáló jellegű; a Harsinebef-fejre 10 és más hasonló portrékra emlékeztet, ami a datá­lást is megadná. Ez így rendben is volna. A darab azonban kissé zsíros tapintású, vagyis nem obszidián-szerű. Közelebbi vizsgálat ki is derítette, hogy nem ob­szidián, hanem színezett kristálytiszta üveg. A nap felé tartva jól kivehetők voltak az anyagban az árnyékfoltok, és a valószínűleg szurok-tartalmú fekete színbevonat helyenként felhólyagosodott. Kétségtelenül hamisítványról van szó, amelynek anyaga, a kristálytiszta üveg ugyanaz, mint a budapesti Lucius Verus­fejecskéé. Alsó végződése ennek is teljesen értelmetlen; szinte azt kell hinni, hogy a két fejecske azonos műhelyben készült. Különböző időben kerültek mú­zeumba, ennek azonban nincs nagyobb jelentősége. Annyi mindenesetre bizo­nyos, hogy egyik sem antik, mivel akkoriban ilyen üveget nem készítettek; így mindkettő modern munka. Éppen elég kiváló, nehezen felismerhető hamisít­ványt ismerünk; az Adaliából származó fejecske ezeknek a számát gyarapítja. THEA ELISABETH HAEVERNICK (Mainz) 6 Chittenden, J. — Seltman, Ch.: Greek Art. Catalogue of an Exhibi­ton, 1946. Burlington House, London. 45, Nr. 311, 77. tábla. 7 Catalogue Général. Liège 1958. 41, Nr. 43. 8 Doppelfeld, O. — Bracker, J.: Zwei Kaiserporträts aus Glas in Köln. Kölner Jahrbuch für Vor- u. Frühgeschichte 8 (1965—66) 7—11. 9 U. ott, 9. 10 Schweitzer, B. : Die Bildniskunst der römischen Republik. Leipzig 1948. 77.

Next

/
Thumbnails
Contents