Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)

PEKÁRY IRENE: A budapesti Actium-relief

Ha megkíséreljük a budapesti reliefet beilleszteni az augustusi Apollo-vallásnak abba a fejlődésébe, amelyet Cahn rekonstruált,

42 a következő sorrend adódna: i. e. 31, az actiumi győzelem Apollo Actius közelében; 30, a budapesti relief keletkezése (12. kép); 29, az érme kibocsátása, hátlapján az isten ülő alakjával (13. kép); 28, a Templum Apollinis in Palatio felszentelése — Skopas itt felállított szobra volt a későbbi évek bronzérméinek mintája. A kultusszobrot, amely a nikopolisi érméken él tovább, hamarosan azonosították Skopas Apollójával. Ezzel magyarázható a bevezetőben említett zavar és tanácstalanság a numizmatikusok körében. A kérdésre, miért viseli az isten az érméken az Actius, nem pedig a Palatínus melléknevet, Cahn találta meg a választ: „Die Lösung ergibt sich meiner Ansicht nach aus dem Wortlaut der „Res gestae" (19,1): templumque Apollonis in Palatio cum porticibus ...feci; auch die Acta Arvalia und die Fasti Antiates nennen den Tempel am Stiftungstag (VII. Id. Oct.) Apollini in Palatio. Palatínus ist also eine spätere Adjektivisierung der Ortsbezeichnung. Nur die Ortskundigen konnten mit dem Namen Palatínus etwas anfangen; für das ganze römische Reich, an das sich die Münzbilder mit ihrer klaren, einfachen Symbolik wandten, war die Bezeichnung Actius verständlicher."

43 Az augustusi Apolló-vallás ikonográfiái dokumentumainak további láncszeme egy genfi csésze.

44 Bár nem biztos, hogy antik,

45 pontos másolata lehet egy eredeti darabnak. Ábrázolásának közepén Augustus-fej van, körülötte alakos frízzel. Az alakok: 1. Apollo, amint a Pythónt megöli; 2. Apollo a három kyklóps fölött aratott győzelem után ; 3. Apollo és Poseidon ; 4. Mercurius, attribumaival körülvéve; 5. közepén, Augustus feje alatt: Apollo álló alakja, kezében lanttal, egy templom és egy égő oltár között, fölötte az Actius felirattal. Az égő oltár, amelyen esetleg a hajóroncsok' éghetnek, beillenék a budapesti relief kompozíciójába is. Hogy tényleg rajta volt-e eredetileg, nem lehet megmondani. Ilyenformán az Actium-relief szerény, de művészileg értékes és a fejlődés szempontjából jelentős darabja az augustusi vallási propaganda céljait szolgáló művek sorának, amelynek végén és csúcsán az első császár monumentális fóruma,

46 és a teljes jelentőségében csak újabban megismert campus martius-i Solarium áll.

47 Ezek is főként olyan eseményekkel kapcsolatosak, amelyeket az actiumi tengeri győzelem zárt le. IRENE PEKÁRY (Münster) 42 Cahn: Mus. Helv. 1944 (39. jegyz.), 206 = Kleine Schriften, 136 sköv. 43 Cahn: u. o., jegyz. nélkül idézve. 44 D eon na, W.: Le trésor de Fins d'Annecy. Rev. Arch. 1920. I. 112 sköv. 45 Cahn: Kleine Schriften, 138. 46 Z a n k e r, P.: Forum Augustum. Tübingen 1969. 23. "Buchner, E.: Solarium Augusti und Ara Pacis. Röm. Mitt. 83 (1976) 319 sköv.