Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 52. (Budapest, 1979)

KÁKOSY LÁSZLÓ: Dekán amulett a Szépművészeti Múzeumban

(5. kép) tizenkétszer ismétlődik meg. Ehhez járul még tizenegy istenalak, amelyek R. A. Parker szerint a 365 napos szoláris és a 354 napos lunáris év közötti eltérésre utalnak.

19 Ugyancsak négy-négy dekán díszíti két — budapesti magángyűjteményben őrzött — amulett trónusát. 1. ) Világoszöld, helyenként majdnem fehér fajansz szobrocska. Az istennő felső teste és lábai hiányoznak. A trónuson áttört díszítés. A (szobrocska felőli) bal oldalon farkát előrevető kígyó, mögötte lábakon álló karját felemelő kígyó. A jobb oldalon farkát előrevető kígyó, mögötte karját felemelő kígyó. A háttámlán hieroglifák maradványai. Méretek: magassága 3,1 cm, szélessége 2 cm (6— 8. kép). 2. ) Eredetileg világoszöld, majdnem fehérre kopott fajansz. Az istennő felső teste és lábai hiányoznak. A karok és a kézben tartott sistrum maradványai még láthatók. A trónuson részben áttört, részben reliefes díszítés. A (szobor felőli) bal oldalon lábon álló, karját felemelő, mögötte farkát előrevető kígyó. A jobb oldalon az elrendezés ugyanez. A trónus hátoldalán c

nh hieroglifa. Méretek: magassága 3,6 cm, szélessége 2,8 cm (9—11. kép). A trónusokon és más tárgyakon lévő dékánok feliratok hiányában csak részben azonosíthatók, mivel egyes tipusok, mint például a lábakon álló kigyó, a templomi nagy dekán-együtteseken belül többször ismétlődnek, így több nevük van. A Szépművészeti Múzeum amulettjének trónusán jellegzetes a három vonallal, — jobban kidolgozott ábrázolásokon három kígyóval — áthúzott dekán képe. Ez a dekán Kénemet

20 (Knm. t), amelynek a teológiában is volt szerepe, Isissel azonosították.

21 Hímnemű megfelelője a Kenemu (Knmw) dekán; a későantik mágiában beleolvad a gemmákon annyira népszerű Chnubis alakjába.

22 Néhány szót végül az amulettek datálásáról. Annyi bizonyosnak látszik, hogy valamennyi dekános oroszlán amulett az i. e. I. évezredből való. Mint említettük az új dekán formák első datálható emléke II. Oszorkon sírja. Bizonyos kronológiai támpontokat nyerhetünk a dekán ábrázolások Egyiptomon kívüli előfordulásából is. Két dekánokkal díszített aranylemez került elő Karthágó régi temetőjéből (Dermech).

23 Mivel egyiken pun szöveg is van, valószínű, hogy mindkettőt — egyiptomi minták alapján — Karthágóban készítették. A két dekán lemez sírba kerülése valószínűleg az i. e. 6. században történt. A dékánok megjelenése itt nem meglepő, hiszen a karthágói temetők egyébként is gazdagok voltak egyiptomi amulett leletekben. Egyiptomtól délre is kimutatható a dékánok tisztelete, a Merőé közelében lévő régi temetőben került elő egy dekános oroszlán amulett. A darab bizonyos megközelítéssel datálható: mivel egy közeli sírból Tanutamon királyéhoz haly The Calendars of Ancient Egypt. Chicago 1950 280 §. 20 Brugsch, H.: Thesaurus ... 18. 21 Pap. Brit. Mus. 10209 3, 7. H a i k a 1, Fayza M. H.: Two Hieratic Funerary Papyri of Nesmin I (Bibliotheca Aegypt. XIV) Bruxelles 1970 37, II (Bibliotheca Aegypt. XV) Bruxelles 1972 20. Isis trónusán is előfordulhatnak dékánok: München, Staatliche Sammlung Ägyptischer Kunst no. 3315. 22 Delatte, A. — Derchain, Ph.: Les intailles magiques gréco-égyptiennes. Paris 1964 56 sk. 23 Vercoutter, J.

: Les objets égyptiens et égyptisants du mobilier funéraire carthaginois. Paris 1945 317 skk 29. t. Ld. még Archaelogia Viva I Nr. 2 99 (Leclant, JJ.