Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)

Könyvszemle

Rátérve Lőcsei Pál munkásságára, előbb a források nyújtotta információkat foglalja össze, rámutatva a művészt befolyásoló krakkói és nürnbergi hatásokra (elsősorban Veit Stossról van szó). A lőcsei Szent Jakab oltárból kiindulva kijelöli Lőcsei Pál műveinek feltehető körét, amelyeknek elemzésével rámutat a művek sajátos stílusjegyeire. Hosszan foglalkozik a lőcsei szárnyasoltárral, részletesen tárgyalva a főalakok, a káposztafalvi mester készítette táblaképek és a predella utolsó vacsorájának megfogalmazását, a kimutatható — gyakran nagyon közvetlen — előképeket. Noha ezekhez az előképekhez szorosan kötődik a mester, fenntartja magának az új interpretáció szabadságát: példa erre az oltár névadó szentjének sajátos tartalmú megformálása. Tanulmánya lezárásaként a szerző Lőcsei Pál helyét európai rangú művészként jelöli ki a gótikus szobrászat történetében. G. J. Urbach Zsuzsa: Geertgen tot Sint Jans. Budapest, 1976. Corvina Kiadó. (A művészet kiskönyvtára no 103) 33 oldal szöveg, 52 kép, ebből 6 színes. „A művészet kiskönyvtára" című nagysikerű, népszerűsítő kiadvány sorozat 103. köteteként jelent meg Urbach Zsuzsa Geertgen tot Sint Jans festészetéről szóló könyve sok részletfelvétel reprodukciójával. A szerző a sok problémát tartalmazó életmű egészéről tömör és szemléletes képet ad; Geertgen szellemében sok humorral és emberi közvetlenséggel jellemezve az egyes műveket. Könyvének fő érdeme, hogy minden képelemzésnél részletesen foglalkozik az ikonográfiái kérdésekkel, magyarázatokkal, ennek következtében sikerült a modern olvasótól távol álló témákat is érthetővé és érdekessé tenni. Helyes mértéktartással nem bonyolódott bele olyan művészettörténeti kérdések taglalásába, amelyekről a Geertgen kutatás jelenlegi állapota alapján még nem lehet határozott véleményt kialakítani. A különböző tematikai, motivális és stílus problémák tárgyalásánál utal az elődök, a kortársak és az utókor művészetével való kapcsolatokra is, így Geertgen művészetét a németalföldi festészet fejlődésének az összefüggésében ismerheti meg az olvasó. Találó jellemzései és a korszak művészeti problémáira utalás révén Geertgen műveinek jelentőségét meggyőzően érzékelteti. G. T. Tátrai Vilmos: Fiiippo Lippi. Budapest, 1977. Corvina Kiadó. (A művészet kiskönyvtára no 110) 31 oldal szöveg, 51 kép, ebből 6 színes. ,,A művészet kiskönyvtára" sorozat új értékes összefoglalóval gyarapodott. Mindezidáig nélkülözött a magyar művészettörténeti irodalom egy Fiiippo Lippiről szóló színvonalas tanulmányt.