Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)

Könyvszemle

Az első világháború, illetve a Tanácsköztársaság bukása rendkívüli helyzetet teremtett. A Tanácsköztársaság idején a legtöbb magyar modern művész kompromittálódott politikailag, és ezért a bukás után emigrációba kényszerült. Az emigráció első állomása Bécs volt, ahol a tizes évek magyar művészeti mozgalmának (az aktivizmusnak) irányító egyénisége, Kassák Lajos körül csoportosultak. Bécsből később továbbmenve a különböző országokban kapcsolódtak be a művészeti küzdelmekbe. így került Moholy-Nagy László a weimari Bauhausba, Uitz Béla a Szovjetunióba. Passuth Krisztina az Európa szinte minden művészileg aktív országában jelenlévő magyar művészek szerepén keresztül a tizes és húszas évek európai művészeti mozgalmainak történetét írta meg. Az a körülmény, hogy nem egy irányzatra koncentrált, hanem mindenre figyelt, ahol magyarok akkor megfordultak, módot adott neki arra, hogy e mozgalmak történetét összefüggésükben és egymáshoz való kapcsolatukban vizsgálja. Az előzmények ismertetése során Csáky József és Réth Alfréd munkássága kapcsán a kubizmust, majd Huszár Vilmossal kapcsolatban a De Stijl mozgalmat elemzi. A könyv tényleges tárgya az 1919—25 közötti esztendők történetének vizsgálata, ennek során a szerző figyelme elsősorban Németországra koncentrálódik — egyrészt azért, mert itt működtek a legjelentősebb magyar művészek (pl. Moholy-Nagy László, Breuer Marcel, Forbáth Alfréd, Molnár Farkas stb.), — másrészt azért is, mert a korszak legjelentősebb művészeti kezdeményezései Németországban történtek. (A könyv érinti a szovjet avantgárdé problematikáját is, de a magyarok ottani kevésbé jelentős közreműködése miatt kisebb terjedelemben.) A könyvön belül kiemelt szerepet kap a speciálisan magyar avantgárdé mozgalom, az aktivizmus, a bécsi Ma és köre, az általuk hozott új műtípus, a képarchitektúra, és mindezeken keresztül a magyar avantgárdé legkiemelkedőbb egyénisége az írónak, művésznek és szervezőnek is hatalmas hatású Kassák Lajos. Passuth Krisztina a közelmúltig a Szépművészeti Múzeum modern osztályának munkatársa volt. Könyve szorosan kapcsolódik a múzeum — nagyrészt az ő szervezőmunkájának köszönhetően létrejött — 20. századi művészeti gyűjteményéhez. G. E. Eisler János: Lőcsei Pál. Budapest, 1975. Corvina Kiadó. (A művészet kiskönyvtára no 96) 26 oldal szöveg, 44 kép. Eisler Jánosnak a magyar későgótika kiemelkedő mesteréről írott könyvecskéje a szűkre szabott terjedelem által nyújtott lehetőségeket jól kihasználó összefoglalás. Az olvasó először a szárnyasoltár műfaji sajátosságairól kap képet, majd készítésének menetét, a különféle művészek kooperációját taglalja a szerző.