Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)
SZIGETHI ÁGNES: Wouter Crabeth ismeretlen képéről
City Art Museum Tournier-ját 21 juttatják eszünkbe, amelyhez tartózkodó, csendes hangja közel áll, nemcsak Honthorst és Baburen későbbi, már Hollandiában készült életképeivel, hanem Honthorst Itáliában készült világi tárgyú képeivel összehasonlítva is; gondoljunk akár a Palazzo Pittiben lévő Mennyegzőre vagy a Szórakozó társaságra 1 ' 2 , amelynek vulgárisabb tónusa és mesterséges megvilágításának vaprózus, puha fény-hatásai egyaránt hiányoznak Crabeth képéről. Ugyanakkor a budapesti kép alakjainak szelíd, kissé álmatag kifejezése Renierit is idézi a Dijon-i Gyermekfej 13 vagy a padovai Moseo Civico Dávidjának4 pillanataiból és képünk előadásmódja nem áll messze a varsói Karnevál-jelenet 25 világos fényhatásaitól, ruharészleteinek anyagszerű megfestésétől sem. Renieri hatása egyébként sem korlátozódik a németalföldiek közül csupán Crabethre; érinteni látszik a Crabeth-tel sok párhuzamot mutató Bijlert stílusát is életműve egy szakaszában, a 20-as évek közepén az 1624-ben festett Szt. Sebestyén és a brunswicki 1626-ból datált Kerítőnő 2G tanúsága szerint, amelyek Renieri korai posztrómai (vagy késői római?) műveivel árulnak el rokonságot; a hannoveri öt érzék' 17 stílusában pedig ehhez Johann Liss hatása is társul. Minthogy Liss is a Bent tagja volt és római tartózkodása egybeesik a Bijlert távozása előtti évekkel, Bijlert ismerhetett Liss műveket. Caravaggio közvetlen hatása Bijlert fenti képeiben éppen úgy nem érvényesül, mint a nagy mestertől darabos merevségében és ugyancsak hétköznapi, minden spiritualitást nélkülöző kifejezésében is távol álló Máté elhivatásában. 28 Crabeth művészetében Caravaggio hatását közvetlenül értelmezi Voss 29 , Schneider 30 és Chudzykowski 31 is, aki a varsói képpel kapcsolatban részletesen foglalkozott Crabeth művészetének problémáival. Crabeth nemcsak hosszú időt töltött Itáliában, hanem viszonylag korán is érkezett, Terbrugghen és Honthorst után, mindössze 5 évvel Caravaggio halála után. Ma ismert művei alapján azonban nem könnyű eldönteni, hogy a nyilvánosan látható oltárképeken kivül milyen Caravaggio műveket ismert és melyek hatottak rá közvetlenül. A kétségtelenül Honthorst pasztorális jeleneteinek hatása alatt készült antwerpeni Pásztorpár (113. kép) — amelynek Honthorsténál intenzivebb, élesebb modellálása 21 S p e a r, R. E. : i. m. 69. sz. 22 B o r e a, E. : Caravaggio e Caravaggeschi nelle Gallerie di Firenze. Kiállítás katalógus. Firenze, 1970. 26—27. sz. 44—45. o. 23 Valentin et les Caravgesques Français. 44. sz. 144. o. 24 Valentin et les Caravagesques Français. 100. o. 6. kép. 25 Valentin et les Caravagesques Français. 29. sz. 26 Hoogewerff, G. J.: Jan van Bijlert, Schilder van Utrecht. Oud Holland, 1965/1. 12. o., 2—3. kép. Ezek a művek idézik mind a varsói kép, mind az újabban közölt lyoni Renieri nőtípusát és puha fényhatásait: Bréjon, A. — Cuzin, J.— P.: Une oeuvre de Nicolas Régnier. Bulletin des Musées et Monuments Lyonnais. 1976/4. 455—466. o. 27 Hoogewerff: Oud Holland 1965. 13. kép. Renieri jelentőségét Liss római műveivel kapcsolatban hangsúlyozza: Spear, R. E.: Johann Liss rediscovered. The Art Bulletin. 1975/4. 487. o. Minthogy Liss is tagja volt a Bentnek és római tartózkodása nagyjából egybeesik a Bijlert távozása előtti évekkel, Bijlert ismerhette Liss műveit. 28 Hoogewerff: Jan van Bijlert. Oud Holland, 1965. 33. o. 29 Voss: i. m. 470. o. 30 Schneider: i. m. 18. és 48. o. 31 Chudzykovski, A.: Nieznany Obraz Woutera Crabetha. Biuletin Historii Sztuki, 1954, 473. o.
