Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)

GERSZI TERÉZ: Jan Brueghel Sziklás táj Szt. Antallal című képének előzményei és hatása

miatt feltételezzük, hogy a másolatok Jan Brueghel egy elveszett, már Antwerpenben készült sajátkezű verziója után készültek. A három rajz közül az első egészen sematikus másolat, a második főként a lombozat ábrázolásában mutat egyéni jellegzetességeket, a harmadikat kvalitásának alapján jelentős mester művének kell tartanunk: stilussajátságai Joos de Momperre vallanak. Analógiaként a londoni Courtauld Institute Witt gyűjteményének szignált és 1598-as évszámmal datált rajzát említjük, amelyen a fák lombozatának lendületesen rajzolt karélyos formái teljesen megegyeznek a bassanoi lapon láthatókkal (93. kép).

20 Dekorativitásra hajló rajzstílusának további jellegzetességei is — a távolabb ábrázolt objektumok körvonalának pontokkal való jelzése és a plaszticitásuk hangsúlyozására szolgáló helyenkénti függőleges vonalkázás szinte szignatúraszerű biztossággal mutatnak Momper kezére. Számos rajza közül az Albertinában lévő Vár hegyekkel című lapján figyelhetjük meg ugyanezeket a rajzi jellegzetességeket.

21 Momper bassanoi lapjának az 1598-as évszámmal ellátott londoni rajzzal való igen szoros stiláris kapcsolatából arra következtethetünk, hogy szintén korai mű lehet. Momper ezen általunk ujonan meghatározott rajzának témánk szempontjából különös jelentősége van, mivel nyilvánvalóan kiindulópontja volt Momper egy sor festményének, amelyek sziklabarlangot ábrázolnak istentisztelettel illetve remetékkel. Ennek a rajznak a kompozíciója áll a legszorosabb kapcsolatban a bruegheli mintaképpel (a milánói festmény feltételezett verziójával), míg a többi, hasonló témájú festmény a bruegheli motívumoknak csupán egyikét vagy másikát ábrázolja több-kevesebb változtatással.

22 Jóllehet a Momper festmény variációk készülésének sorrendjét a Momper kutatás jelenlegi állása alapján nem tudjuk megállapítani, vannak közöttük korainak elfogadott művek, amelyek feltehetően a bassanoi rajzzal egy időben készültek. Mindez arra mutat, hogy Jan Brueghel és Momper között már az 1590-es évek végén kapcsolat alakult ki. Joos de Momper korainak tartott párizsi festménye (Louvre) bal oldalán kevés módosítással látjuk viszont bassanoi rajzának motívumait.

23 A jobboldali rész a sziklabarlanggal távolabb áll a bruegheli mintaképtől, amennyiben a két sziklaüreg jobban elkülönül egymástól és felcserélődtek a bennük lévő motívumok. Másrészt a sziklabarlang tetején lévő fák a kép széléig magasodnak, így a hegycsúcs ábrázolása elmaradt. Az egykori P. de Boer-féle Momper kiállításon szereplő képen a két sziklahegy ismét közelebb került oly annyira, hogy 20 London, Courtauld Institute of Art. Hand-list of the Drawings in the Witt Collection. London, 1956. 128 (Ltsz. 3110). 21 B e n e s c h, O.: Die Zeichnungen der niederländischen Schulen des XV. und XVI. Jahrhunderts. Wien, 1928. Kat. sz. 273. 71. tábla. 22 A kompozíciónak a következő változatai ismertek Joos de Mompertől: Amsterdam, Kunsthandel P. de Boer 1930. No. 23; Amsterdam, Mak van Waay 1966, No. 115; Aschaffenburg, Museum Ltsz. 6433 és 6583; Brüsszel Galerie A. Finck 1969, No. 10; Budapest, Szépművészeti Múzeum, Ltsz. 545; R. E. Schöpke gyűjt. (Flämische und holländische Malerei des 17. Jhts. Bündner Kunstmuseum. Chur, 1976. p. 189); Hága, V. Bloch gyűjt.; Lyon, Musée, Kat. 1912. 45. kép; London, Robinson and Fisher (5. 7. 1928, No. 201) Maastricht, Bonnefantenmuseum (Kat. 1958. Nr. 625, 5. kép); New York, Central Picture Gallery; München, Weinmüller Auktion, 155, 1974, No. 1071/a; Paris, Louvre, Ltsz. 4121; Paris, Charpentier Auktion 1960, XXXIV. tábla, St. Germain-en Laye, Musée Municipal, Utrecht, Centraal Museum (Kat. 1933. No 331; 1942-ig volt a Múzeumban); Karl und Faber, (28, 11. 1975. No. 187). 23 Michel, E. : Catalogue raisonné des peintures flamandes du XV

e et du XVI

e siècle. Paris, 1953. 4121. o. LIII. tábla, 128. kép.