Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)
ZENTAI LORÁND: Két vázlatrajz a firenzei Palazzo Vecchio nagytermének falfestményeihez
létező — „festmény" leírását. 23 Ez a csatakép rajzunkon ugyan az előzőhöz hasonlóan erőteljesen poentírozott, de eléggé jellegtelen, az elkészült festményen pedig meglehetősen bonyolult, zsúfolt és kusza tömegjelenet. A fentiek alapján feltételezhetjük, hogy a két budapesti rajz a két freskó kompozíciójához készült olyan korai vázlat, mely még sokat őriz a mennyezetfestmények megoldásaiból. Valószínűleg akkor készültek, mikor Vasarit újra foglalkoztatni kezdték a falfestménnyel kapcsolatos munkák, tehát 1567-tel kezdődően, de még 1570 előtt hiszen ez év januárjátló a mester már a három utolsó freskó kartonjain dolgozott, s ez év közepéig az első, s hamarosan a második festménnyel is elkészült. Erre az időre a rajzok sugallta megoldás, talán túlságos egyszerűsége, szegényessége miatt már nyilvánvalóan túlhaladottá, feleslegessé vált, a harmadik festmény vonatkozásában is. Noha rajzaink kompozíciójukat tekintve szervesen beilleszthetők a Sala Grandét díszítő nagy festészeti együttes kialakulásának folyamatába, rajzmodorukban olyan sajátosságokat mutatnak, melyek, mint fentebb láttuk, már régebben is kétségeket támasztottak Vasari hagyományosan elismert szerzőségével szemben. A Vasari és körének rajz-oeuvre-jében folytatott újabb kutatások eredményei talán a két rajz attribucióját illetően is megengednek néhány, az eddigieken túlmenő feltételezést. A forrásadatok és a fennmaradt vázlatrajzok stílussajátosságainak összevetéséből újabban valamelyest kezd már megragadhatóvá válni a mester és a három legjelentősebb munkatárs együttműködésének, eddig kissé egyhangúan elképzelt, de a valóságban valószínűleg némileg árnyaltabb folyamata. A tervezés első, döntő szakaszában Vasari nyilvánvalóan erőteljesen a kezében tartotta az egész vállalkozást, s a mennyezet első kompozícióvázlatai valószínűleg mind saját munkái. Ebben az időben Stradano közreműködése a legnyilvánvalóbb, s a kialakult kompozíciókat rögzítő kidolgozottabb modellók feltehetőleg sorra az ő kezétől valók. A két hosszanti fal kifestésének első szakaszában, a Pisa elleni harcok ábrázolásában egyszerre Naldini kap nagyobb szerepet, s az öregedő és egyéb munkákkal is terhelt mester már előkészítő kompozícióvázlatok és részlettanulmányok készítését is rábízza. 2 "' Az utolsó festmények, a sienai háborút ábrázoló három falkép elkészítésénél viszont a forrásokból eltűnik a két idősebb munkatárs és csak a legfiatalabb, Jacopo Zucchi közreműködésével találkozunk. 20 A korábbiaktól eltérően nem Vasari, hanem ő készíti el a Marciano melletti csatát ábrázoló legutolsó freskó kartonját. 27 Ez a tény természetszerűleg hozta magával azt a következtetést, hogy az ehhez a kompozícióhoz készült, már említett két modello is az ő kezétől származnék. A stíluskritikai érvek azonban meggyőzőbben szólnak ameln V a s a r i, G. : Ragionamenti ... 220. o. ... „fatto tanto notabile, e di tanta riputazione e grandezza al signor duca Cosimo, che il trattarne brevemente è cosa impossibile." . . . '-' Barocchi, P.: Vasari pittore ... 59.; Vitzthum, W.: i. m. 54—5. o.; Pilisb u r y, E. : i. m. 128. o., 130—3. o. 25 Barocchi, P.: Vasari pittore... 57—8.; Forlani Tempesti, A.: i. m. 294—300. o. ; P i 11 s b u r y, E. : i. m. 128—30. o„ 137. o. 26 Thiem, G.: i. m. 131., 49. jegyzet.; Barocchi, P.: Vasari pittore... 58—60. o.; Pillsbury, E.: i. m. 128. o., 133—8. o. 27 Ld. Vasari 1571. február 10-én kelt levelét (Frey, K.: i. m. II. DCCLXXX;) — idézi Thiem, G. : i. m. 131. o., 49. jegyzet.; a kifizetésről bejegyzés: Fabbriche Medicee, filza 5. 29. — idézi P i 11 s b u r y, E. : i. m. 145. o., 69. jegyzet.
