Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)
ZENTAI LORÁND: Két vázlatrajz a firenzei Palazzo Vecchio nagytermének falfestményeihez
tőle balra elhelyezkedő Siena bevételét ábrázoló freskó, 1570 szeptember 15-én, majd a jobb oldali, a francia segédcsapatok Marciano melletti vereségét ábrázoló festmény, 1571 december 15-én. A három freskó kartonjain Vasari az 1570-es év elején kezdett el dolgozni. Az előkészítő munkákat néhány fennmaradt rajz dokumentálja: egy kidolgozott kompozícióvázlat fekete krétával és fedőfehérrel Portercole bevételéhez, 11 melyhez képest azonban a freskó lényeges eltéréseket mutat, két rajz Siena bevételéhez/ 12 és ismét egy modello 13 a Marciano melletti csatához. A Siena bevételéhez készült római tollrajz vázlat 1 ' 1 (79. kép) tartalmazza már a kompozíció összes lényeges elemét, ezután nyilvánvalóan még egy kidolgozottabb modello, majd a karton következett. Az erősebben eltérő, bár kidolgozottabb, festői hatásokra törekvő londoni rajzban Thiem korai, Cosimo nagyhercegnek való bemutatásra szolgáló modellót látott, Barocchi, úgy tűnik, tévesen, az ekkor Vasarival szorosan együttműködő Zucchi művének tartotta a Marciano melletti csatához készült római vázlattal együtt, újabban viszont felmerült az a figyelemre méltó, de egyelőre bizonyítatlan vélemény is, hogy a londoni rajz esetleg Stradano egy 1569-ben tervbe vett, a sienai háborút megörökítő falkárpit-sorozatához készített vázlat lett volna. 15 A Marciano melletti csatához készült lavírozott tollrajz (80. kép), Vasari részletesen kidolgozott modellója, ahhoz a típushoz tartozik, melyet még két rajz képvisel, mint vázlatok a szemben lévő falon elhelyezkedő két kompozícióhoz. 16 A két budapesti rajzon a megfelelő freskóéval lényegében azonos a háttér és azonos hadmozdulatokat hajtanak végre a csapatok. Meglehetősen eltérő azonban a harcoló tömegek elrendezésének módja: a két freskón a tér mélységét ellensúlyozza az előtér alakjainak egyenletes hangsúlya, frízszerű széthúzása, míg a rajzokon a térbeli hatást a kiemelt főalakoktól induló és a jobb szélen megtörő átlós irányú mozgás még inkább fokozza. Rajzaink eltérő vonásai talán megmagyarázhatókká válnak, ha a néhány évvel korábban elkészült menynyezet egyes kompozícióit is bevonjuk az összehasonlításba. Mint a hozzájuk készült vázlatrajzokból is kitűnik, hasonlóan dinamikus, éles nagyságrendi kontrasztokkal építette fel Vasari például a pisai és a sienai harcokat ábrázoló képsorok középső, kiemelkedő kompozícióit is, melyek a két város feletti győ11 Róma, Farnesina. Ltsz. 124266. Fekete kréta és fedőfehér, sárgás papíron. 294 x 214 mm. Thiem, G.: i. m. 121. o., 25. kép (Vasari); Barocchi, P.: Vasari pittore... 59. o. (Stradano); Pillsbury, E.: i. m. 143. o., 64. jegyzet. (Naldini). 12 Róma, Farnesina. Ltsz. 124190. Toll, barna tinta, négyzetháló. 171 x 271 mm; London, British Museum. Ltsz. 1898—12—16—12. Lavírozott tollrajz, fedőfehér, kék papíron. 261 x 420 mm. 13 Róma, Farnesina. Ltsz. 124264. Toll, barna tinta, lavírozva, négyzetháló. 255 x 424 mm. Vl Thiem, G.: i. m. 120. (Vasari); Barocchi, P.: Vasari pittore... 58. o., 148. o. (Naldini). 15 Thiem, G.: i. m. 120—1.; Barocchi, P.: Vasari pittore... 60.; Pillsbury, E. : i. m. 143. o., 64. jegyzet. 16 Miksa császár elvonul Livorno alól. Párizs, Louvre. Ltsz. 2171. Toll, barna tinta, lavírozva, négyzetháló. 255 x 211 mm. Thiem, G.: i. m. 119. o., 22. kép (Vasari); Barocchi, P.: Vasari pittore. .. 58., o., 138. o., 74. kép (Vasari) ; Monbeig-Goguel, C.: Musée du Louvre, Cabinet des Dessins. Vasari et son temps. Paris, 1972. 215. sz. (Vasari); Pillsbury, E.: i. m. 137. (Vasari). — Pisa bevétele. Róma, Farnesina. Ltsz. 124267. Toll, barna tinta, lavírozva, négyzetháló. 282 x 430 mm. Thiem, G.: i. m. 123. o., 27. kép (Vasari); Barocchi, P.: Vasari pittore... 58., 138. o., 75 kép (Vasari).
