Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)

HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: Még egyszer Sodoma Lucretia képeiről

A téma maga a cinquecento festészetben újításnak számított. Egyalakos Lucretia ábrázolások már a quattrocentoban is tömegével készültek,

5 de olyan festményről, melyen Lucretia az irodalmi szövegek (Livius, I. 158.; Valerius Maximus, VI. 1.; Ovidius Fasti. II. 835—852.; Gesta Romanorum, 135. sz.) alapján apja, férje és fivérei társaságában szerepel Sodomán kívül csak az Ercole de' Robertinek tulajdonított modenai képen fordul elő ebből az időből.

6 A többi ismert ábrázolás mind eredetileg cassone-képnek készült, valószínű, hogy ilyen az 1894-ben velencei műkereskedelemből a Szépművészeti Múzeumba került Pietro Veglia Lucretia halála (59. kép) is.

7 Sodoma, mint arra a kortárs irodalomból a szaktudomány értesül, több Lucretia képet festett. Ezek közül az elsőt Vasari mutatja be

8

: „ ... una Lucrezia Romana ignuda, che si dava con un pugnale". Ez a kép Vasari szerint Agostino Chigi közvetítésével, Sodoma ajándékaként X. Leo pápához került.

9 X. Leo 1513-tól 1521-ig ült Szent Péter trónján, 1515—16 között néhány hónapot töltött Firenzében, ugyanebben az időben Sodorna is többször járt ott, ezt korabeli okiratok tanúsítják. Egy 1518-ban Alfonso d'Estehez írott levelében pedig azt írja: „ .. . corne già tempo fa, essendo io con la Santità di Papa Leone a Fiorenza .. .".

10 Vasari csak annyit ír a képről, hogy a hősnő ruhátlan, de arra, hogy egyedül van-e rajta vagy rokonai társaságában, nem tér ki. A következő említés az antik témákhoz alig nyúló Sodorna Lucretiái közül már részletesebb és ugyancsak Vasaritól származik. Itt egy San Martinóba való Assuero Rettorinak készült Lucretia leírását találjuk. Feltehető, hogy a Sodomával szemben egyébként erősen elfogult Vasari talán látta is a képet vagy olyasvalakire támaszkodott beszámolójában, aki jól ismerte a táblát: ,, . . . fece per Assuero Rettori da San Martino . .. una Lucrezia Romana, che si ferisce mentre é tenuta dal padre e dal marito, fatti con belle attitudini e bella grazia di teste."

11 Sodorna harmadik Lucrefiájárói a festőnek egy 1518 május 3-án kelt leveléből értesülünk. A mantovai herceghez, Francesco Gonzagahoz írt levélben több műve között említ egy Lucretia képet is, melyet a hercegnek festett. A 5 V. ö.: P i gl er, A.: Barockthemen. Budapest, 1974. II. 407—8. li „Nobile Donna che si trafigge alla presenza di due uomini armati: secondo la tradizione popolare Lucrezia romana, che si trafigge in presenza di Bruto e di Collatino", az 1925-ös katalógus szerint. Ujabban (Q u i n t a v a 11 e, G. A.: La Galleria Estense di Modena. Modena, é. n. 9.) mint Lucreziáról emlékeznek meg a képről. 7 Fenyőfa, 78,5 x 113 cm. Ltsz.: 1326. V. ö.: Pigler, A.: Katalog der Galerie Alter Meister. Budapest, 1967. 728. o. A bútorkép-feltevést először az 1973-as „Reneszánsz művészet Európában" (Budapest, Szépművészeti Múzeum, 57. sz.) című kiállítás katalógusában vetettem fel. 8 Lm. 387. o. n „...gli venne fatto un bellissimo corpo di femina ed una testa che spirava: la quale opera finita, per mezzo d'Agostin Ohigi, che aveva stretta servitù col papa, la donô a Sua Santità; dalla quale fu fatto cavalière e rimunerato di cosi bella pittura: .. ." U. a. i. o. 10 Közli Cust, R. H. H.: Giovanni Antonio Bazzi (Hithertho Usually Styled „Sodoma" / The Man and the Painter. London, 1906. 297. o.: Mivel X. Leo 1515—1516ban, Bolognába utaztában tartózkodott hosszabb ideig szülővárosában, Giuliano Medici pedig, akire egy ugyanazon a napon írt másik levelében hivatkozik Sodorna, 1516-ban meghalt, valószínű, hogy a festő ezekben az években találkozott X. Leóval. Az első okirat, melyben Sodorna „cavaliere"-nek nevezi magát 1517 januárjából (Cust: i. m. 151.) is azt látszik igazolni, hogy Firenzében ajándékozhatta meg a pápát a képpel, esetleg itt kapta a festő a lovagi címet is. " I. m. 397. o.