Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 51. (Budapest, 1978)

TÖRÖK LÁSZLÓ: Antik művészet a debreceni Déri Múzeumból és más magyar gyűjteményekből

az arcot pusztán a vaskos, háromszögletes orr és az oldalaira lecsúszott nagy, kerek szemek jelzik (Weber, Nos. 238, 239). Pártaalakú, alul kiszélesedő fejdísz (frizura), melyen a füllel egy magasságban két oldalt egy-egy lyuk van fúrva, fülbevalók beillesztése céljából (v. ö. Weber, Nos. 238, 239; egyező formájú frizura, ahol a fülbevalók is fennmaradtak: K. Wessel, L'art copte. Bruxelles, 1964, Pl. IV). A fejdíszt középen Isis-jelvény koronázza (v. ö. Weber, No. 38; Kaufmann, fig. 79). Karjait orans-gesztusban tartja, de a karok csak szegletes csonkok formájában vannak jelezve (Weber, Nos. 234, 239). A mellek erősen plasztikusak. A gyermek-alak elnagyolt, a test és a lábak tagolatlanul egybeolvadnak, csak a bal kar van megmintázva, mely a nőalak bal melléhez csatlakozik. Az ülő figura csak térdig van megmintázva. A szobrocska talpát egy előre és egy hátranyúló hasáb képezi (a trón lábai?). Az egyedülálló terrakotta nemcsak kopt stílusjegyei révén különül el a nagy számban ismert hellenisztikus Isis lactans figuráktól (Weber, Nos. 17—20; Kaufmann, figs. 65, 67, 77, 80, 81, 83; Württembergisches Landesmus. SS 270, 4; Katalog Frühchr. u. koptische Kunst. Wien, 1964, No. 765, stb), hanem azokétól eltérő monumentális forrásra is megy vissza. A Horus-gyermeknek Isis kebléhez felnyúló karját ezeken nem találjuk meg; megvan azonban a Berlin-Dahlem-i gyűjtemény 19/61 ltsz., 4. századi mészkő szobrán (Bildwerke d. ehr. Epochen, Skulpturenabt. d. Staatl. Mus. Stiftung preuss. Kulturbes. Berlin-Dahlem. München, 1966, No. 9). Arra lehet tehát következtetni, hogy a budapesti példány eltérése a 3. századi Isis lactans terrakották ikonográfiájától nem koroplasztikai lelemény s nem is kései fejlemény, hanem annak következménye, hogy a császárkorban több monumentális Isis lactans kulturszobor is létezhetett, mely a kisplasztikának mintát szolgáltatott. A budapesti Isis lactans szobrocska rendeltetését egyértelműen az ex votok körében határozza meg az a körülmény, hogy az Isis-alak orans-gesztusban van ábrázolva (v. ö. Castiglione, MDIK 24, 1969, 78 ff.). Egy sor stílusanalógia (Weber, Nos. 238, 239; Kaufmann, fig. 312) 5—6. sz.-i keltezést indokol. Isis lactans-t ábrázoló votivszobrocskák akkor is készültek még tehát, amikor az ugyanez képtípusból kialakult Maria lactans ábrázolások már elterjedtek voltak (v. ö. K. Wessel, Eine Grabstele aus Medineh el Fayum. Zum Problem der Maria Lactans, WZHU 4, 1954—55, 149—153). c) VÁZÁK 1. Terra sigűlata-tál töredéke (34. kép). Castiglione László gyűjteménye. Max. méret 8,5 cm. Kom Wesim-ből (Fayum). Porózus, világos téglaszín agyag, világos narancsszínű bevonat. A tál fenekének töredéke. „Late Roman B" áru (v. ö. Waagé, Antioch, 54 ff.), északafrikai import. A fenék és az enyhén felhajló perem (v. ö. Rodziewicz, Pl. 7) csatlakozásánál bordázott fríz; ehhez csatlakozóan a fenéken bepecsételt palmetták (Carthago, Mus. Lavigerie 47.38, Salomonson, Pl. XXII, 5). 5. sz. 2. fele (v. ö. Rodziewicz, p. 34). 2. Terra sigillata-tál töredéke (35. kép). Castiglione László gyűjteménye. 10 x 15 cm. Kom Wesim-ből (Fayum). Porózus, világos téglaszín agyag, világos narancsszín bevonat. Pereme és a fenék fele hiányzik. „Late Roman B" áru, északafrikai import, v. ö. az előbbi darabot. A fenék és az enyhén felhajló perem