Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 50. (Budapest, 1978)
NYERGES ÉVA: Mexikói apácaportré a budapesti Szépművészeti Múzeumban
Az első apácák 1540—41-ben érkezhettek Mexikóba, amint Muriéi feltételezi, 3 valószínűleg a salamancai Santa Isabel kolostorból Fray Antonio de la Cruz vezette őket, Cuevas atya az História de la Iglesia en Méxicóban azonban azt állítja, hogy először a toledói „Concepción" kolostorból települtek át apácák/ A városok keletkezésével egyidőben épültek fel az első kolostorok is; s társadalmi szerepük az alakuló új királyságokban jelentős volt. A kolostorban lépést szigorú feltételekhez kötötték. A belépők csak 12 év feletti egészséges fiatal lányok lehettek, spanyol, vagy kreol szülők törvényes gyermekei, akik némi iskolázottsággal is rendelkeztek. 5 Az apácarendbe való belépéskor a család számottevő összeget adományozott a kolostornak. A kötelező pénzadományt a novicia iskolázottságának a mértéke szerint mérsékelhették. A „Concepción" rend aranykorát a XVI. században élte, amikor a fővárosban négy kolostort alapítottak, vidéken pedig öt rendházuk épült fel. Utolsó nagy kolostoralapításuk 1610-ben történt, amikor a Regina Coeli és Concepción kolostor két-két apácája megalapította a San José de Gracia kolostort. 1 ' Ebben a kolostorban élt a mi képünk ábrázoltja is. A San José de Gracia Mexikó város kolostorai között anyagi javak tekintetében, a harmadik legtehetősebb volt. 1610-től a rend 1863-ban bekövetkezett megszüntetéséig nem olvashatunk újabb alapításról a Concepción rend történetében. Az 1610-ben alapított kolostort először az itt őrzött híres kegyképről Santa Maria de Gráciának nevezték. 7 Az újjáépített kolostortemplomot 1661-ben Szt. Józsefről nevezték el. A mexikói apácák körében kedvelt volt a művirág készítés, kiemelkedő szerepe azonban a Concepción rend kolostoraiban volt, ugyanis a virágok Mária szüzességének a szimbólumai. Ebben a munkájukban sok egyéni ötlet fedezhető fel. Természethű és a képzeletük alkotta virágokat szalagokkal átkötött csokraikról és virágdíszes koronáikról jól ismerjük (80. kép). Josefina Muriéi, Conventos de monjas en la Nueva Espaha című könyvében, amelyre cikkünkben már többször hivatkoztunk, elmondja, hogy a San José de Gracia kolostor évente általában negyven apácának adott otthont, kétszázötven éves története során falai között 284 apáca élt. 8 Számunkra különösen becses jegyzéket közöl, amikor leírja a San José de Gracia kolostor apácáinak névsorát és időrendben közli a bejegyzéseket. Először a novicia neve, majd fogadalomtételének évszáma, végül pedig apjának és anyjának neve olvasható. Ebben a jegyzékben a 130. oldalon találtuk meg a budapesti festmény ábrázoltjának nevét és adatait: ,, Mariana de San Ignacio" 1793-ban tett fogadalmat. Apja „Jósé Ventemilla", anyja „Ma. Loreto Gracia" volt. A budapesti festmény jelzésében az évszámnak (179.) utolsó számjegye töredékes, 3-nak is, 7-nek is olvasható. Ugyanígy töredékes az apáca fogadalomtételének festett évszáma is, amely 5-nek is olvasható. Ismerve a fogadalomtétel biztos évét, tehát 1793-at, amely évben egyedül ő tett fogadalmat, — biztosan egészíthetjük ki az említett évszámokat is 1793-ra. Tudjuk, hogy a festmények megrendelésére többnyire a fogadalomtétellel egyidőben került sor, különösen gazdag szülők leányainak esetében. 3 Muriel, J.: Conventos de monjas en la Nueva Espana. Mexico, 1946. 27. Muriel, J.: 1946. 27. 5 Muriéi, J.: 1946. 33. ''Muriel, J. : 1946. 48. „En 1610 ayudadas por dos monjas de Regina dos religiosas de la Concepción vertificaba la ultima de las fundaciones de este gran convento San José de Gracia." 7 Muriel, J.: 1946. 111. 8 Muriel, J.: 1946. 116.
