Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 50. (Budapest, 1978)

GARAS KLÁRA: Kupezky tanulmányok. Ismeretlen arcképek Kupezky bécsi korszakából

Az ő részletes tervei alapján jött létre pl. a Károly templom, a Hofbibliothek, a pesti invalidus ház stb. művészi dekorációja. Miként az újabban közzétett forrásokból kitűnik, Albrecht báró tanácsadói szerepe a főúri építkezésekre is kiterjedt, pl. a Questenberg grófok jaromericei kastélyának díszítésére.

12 Az Albrecht portré keletkezési idejét nem ismerjük, csupán az ábrázolt életkorából következtethetünk valamelyes bizonyossággal a dátumra. Az 1662ben született báró a képen nem látszik idősebbnek ötven esztendősnél — inkább fiatalabbnak, s így a képmást Kupezky bécsi tartózkodása elején, 1710 körül festhette. A viselet, a beállítás is megfelel ennek az időpontnak, a Miniatűrfestő 1709-től jelzett arcképe Prágában, az úgynevezett Bruni portré (Nar. Galerie) hanyag és közvetlen tartásával, megragadó frissességével, rokon felfogást mutat. A közvetlenség, a spontaneitás, az emberhez szólás művészete jellemzi e képeket, olyan mozzanatok, melyeket már a kortársak is magasztaltak Kupezky művészetében, melyek azonban a század tizes éveiben Európa-szerte fokozódó erővel jelentkeznek az arcképfestészetben. A hitelesen datálható művek csekély száma, a műfaj — a 18. századi németosztrák portréfestészet — feldolgozásának hiánya igen nehézzé, csaknem lehetetlenné teszi a Bécsben készült Kupezky arcképek időrendjének, az egyes alkotások keletkezési idejének és a művészi kibontakozásban elfoglalt helyének megállapítását. Jelentkezik ez a probléma Kupezky egy további, eddig meg nem határozott bécsi művének azonosításánál is. Az 1728-ban elhunyt Andreas Geyer, regensburgi metsző egy igen ritka metszetén Kupezky nyomán megörökítette Michael Achatius Kirchner császári tanácsos portréját. A metszetet 1941-ben idézte először E. Safafik, a mintaképet ismeretlennek mondva.

13 A díszes, hosszú, úgy nevezett „Staatsperücket" viselő, komoly tekintetű és érett korú férfiú képmását azonban a metszet alapján nehézség nélkül azonosíthatjuk a müncheni egykori Bissing gyűjteményből közzétett s 1972-ben Münchenben ismeretlen mester műveként elárverezett Kupezky festménnyel.

1

'' Ugyanazt a szembenéző, de fejét picit jobbra fordító férfit látjuk a festményen, ugyanazt az aranyhímzéses mellényt, magasan záródó nyakravalót s a vállon lazán átvetett köpenyt viseli, azonos a paróka elrendezése is, szabályos fodrai ugyanazt a hosszú ovál arcot, magas homlokot keretezik. Az ovál keretbe foglalt metszetábrázolással szemben azonban a festmény álló téglalap alakú s a Kupezkynál szokásos méretben félalakot mutat, az ábrázolt feltámasztott balkezével a köpenyt fogja, jobbját maga előtt tartja (69—70. kép). Michael Achaz Freiherr von Kirchner császári udvari tanácsos az utrechti béke tárgyalásain játszott fontos diplomáciai szerepet s lényegében ugyanahhoz a körhöz, a hivatali nemesség és udvari funkcionáriusok köréhez tartozott, mint 12 1. Fidler, P.: Prispevky ze slovniku umeleu a remeslniku 17. a 18. stoleti. Sbornik praci filosofické fakulty . .. Brna, 1974—78. 1729-ben Seelowitzben a Zinzendorfoknál, 1729-ben, 1731—1733 közt a jaromericei Questenberg kastéllyal kapcsolatban szerepel. 1733-ban házasodik St. Pöltenben. 13 Safafik, E.: Grafieké listy podle Jana Kupezkeho. Hollar, 1941. XVIII. 11. n Nasse, H.: Gemälde au der Sammlung des Universitäts Professor dr. Freih. F.W. von Bissing, München. Münchner Jahrbuch der Bildenden Kunst, 1910. 94, 104. A berlini Wesendonck gyűjteményből származó kép (111x91), Nr. 357, korábban erősen átfestett állapotban Skreta müveként szerepelt 1. Pazaurek, G. E. : Kari Sereta. Prag, 1889—93, Nr. 167. Elárverezve München, Neumeister KG. Weinmüller, 1972 Auktion 144 Nr. 1340, Unbekannter Meister 18. Jh.