Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)
GERSZI TERÉZ: A rudolfinus tájfestők kölcsönhatásának problémája
tekinthető, levegős kompozíciójával tűnik ki egy lap, amely hegyi folyót ábrázol duzzasztógáttal (89. kép). 30 A metszet e főmotívumát tükörképesen megtaláljuk Van Vianen amszterdami rajzán (90. kép), 31 amely a részletek elmélyedt, tárgyilagos ábrázolásmódjával közvetlen természet utáni rajzra vall a háttérben látható Minerva Medica ábrázolásától eltekintve. Nem jellemző ez a megállapítás a metszeten látható motívumokra: a vízben kiemelkedő két szikla (közöttük vízeséssel) manierista kulisszaként hat, amely lényegesen különbözik természetellenes formációival a Vianen-féle rajzon látható motívumoktól. Mindez arra vall, hogy Savery Vianennek ezt az ábrázolását használta fel metszet előkészítő rajzához, amelyet az átvett motívumok átformálásával és néhány újabb hozzáadásával ,,kész" kompozícióvá fejlesztett. (Hasonló jellegű átvétellel találkoztunk Stevensnél is, aki ugyancsak inventorként szerepel a Nyár című Sadeler-féle rézmetszeten, jóllehet bizonyítható, hogy Van Vianen rajzát használta fel.) Ugyanígy vianeni motívum felhasználását példázza Saverynek Sziklás táj folyóval és híddal című, ugyancsak Egidius Sadeler rézmetszetéből ismert kompozíciója. 32 Ennek a lapnak az összefüggésére Van Vianen párizsi rajzával már Carlos van Hasselt felhívta a figyelmet. 33 E művek hasonlóságának magyarázatául azt feltételezte, hogy a két művész együtt járhatott Tirolban, és mindketten ugyanazt a motívumot rajzolták le. Ennek a feltevésnek azonban ellene mond az a körülmény, hogy Van Vianennek ez a rajza a Salzburg környéki természet utáni tájrajzokhoz kapcsolódik, és így 1601 és 1603 között készülhetett, tehát mindenképpen korábban, mint Savery tiroli ábrázolásai. 34 Másrészt a két mű jellegének különbségeiből szintén arra kell következtetnünk, hogy amint a fentebb említett esetben, itt sem két természet utáni ábrázolással, hanem egy valóság utáni tájvázlattal és egy — ennek felhasználásával — jellegzetes manierista kompozícióvá fejlesztett alkotással állunk szemben. A két művész azonos motívumainak sorában meg kell említenünk az An Zwollo által publikált Ház fahíddal című rajzot (Amszterdam, P. de Boer-gyűjt.), amely néhány lépésnyi eltéréssel ugyanarról a helyről ábrázol egy prágai házat, mint Van Vianen amszterdami lapja (Amszterdam, J. Q. van Regieren Altenagyűjt.). 33 Ebben az esetben — a nézőpont különbsége és mindkét ábrázolás tárgyilagos, természet utáni rajzra valló jellege alapján — inkább hajlunk annak feltételezésére, hogy a házat, amelyhez e mestereket valamiféle személyes motívum fűzhette, mindketten egymástól függetlenül lerajzolták. Annál is inkább valószínű ez a feltevés, mivel Savery oeuvre-jében a náz motívum gyakran szerepel; több ábrázolást ismerünk tőle topográfiailag hű, prágai és Prága környéki városrészletekkel. Ezek sorát egy, az egykori Lugtgyűjteményben lévő rajzzal szeretnénk növelni. A vízparti házat ábrázoló lap (Paris, Fondation Custodia. Lugt-gyűjt. 91. kép) 36 mind ez ideig kérdőjeles :!0 Wurzbach 107,4. — Repr.: Franz, H. G.: i. m. 1970. 239. o. 17. kép. :!1 Erdei táj a Minerva Medica romjaival. Toll, barna, szürkésbarna tinta, barna és szürke lavírozás. 192 x 280 mm. Ltsz. '62: 74. Amsterdam, Rijksprentenkabinet. 32 Wurzbach 107/1. 33 Dessins du paysagistes hollandais du XVII e siècle. Bruxelles —Rotterdam — Paris—Berne, 1968 69. 164, Kat. sz. 162. 7. tábla. 34 Savery kompiláló szerkesztési módszerére jellemző, hogy a Van Vianen-rajzon a bal oldalon látható, három kiemelkedő, fából álló facsoportot némi módosítással Erdei táj vadászokkal című rézmetszetén (W u r z b a c h 107 5) is felhasználta. 35 Z w o 11 o, A. : i. m. 1968. 176. o. 238 és 242. kép. 36 Faház vízparton. Toll, barna. 155 x 188 mm. C. Kramm-gyűjt. Ltsz. 5301 (kérdéses Paulus van Vianenként) Paris, Fondation Custodia (Lugt-gyűjt.) Institut Néerlandais.
