Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)

BARKÓCZI L. — CASTIGLIONE L. — SZABÓ M. — SZENTLÉLEKY T. — SZILÁGYI J. GY.: Antik művészet a debreceni Déri Múzeumból és más magyar gyűjteményekből

Finds, Form 3; Salder, Gläser der Antike. Slg. Oppenländer, Nr. 249—267). Ez a változat megtalálható a kölni üvegművesség termékei között is az 1. század 2. felében (Fr. Fremersdorf, Das naturfarbene sogenannte blaugrüne Glas in Köln, 1958. Taf. 6—7). 1. század. B. L. 3. Korsó. (24. kép) Debrecen, Déri Múzeum III. 4. M.: 14,6 cm; szájátm.: 6.1 cm; fenékátm. : 3,2 cm. Jó megtartású, kékes-zöld üveg. Ép. Az edény tölcséres pereme gömbölyű, rövid hengeres nyakát vastag üvegszálból készült gyűrű övezi, körte formájú testén nyolc keskeny borda, fenekén kettős üvegszálból készült talpgyűrű. A perem fölé emelkedő szalagfül. Ritkán előforduló forma, akárcsak a bordás díszítésű palackok. Hasonló kancsóforma bordákkal és lóhere alakú kiöntővel, valamint azonos körtetestű korsó bordák nélkül Kölnből ismert a 2. századból (vö. Isings, Roman Glass from dated Finds, Form 52b; Fremersdorf, Das naturfarbene sogenannte blaugrüne Glas in Köln, Taf. 15, 25). 2. század. írod.: Déri, Kat. 64. 4. sz. B. L. 4. Palack. Debrecen, Déri Múzeum III. 2. M.: 17,4 cm: szájátm.: 4 cm; fenékátm.: 3,3 cm. Jó megtartású, világoszöld üveg. Ép. Rézsútos peremű, ívelt, körtetestű palack. Testén körbefutó becsiszolt vonalak öt csoportban, feneke enyhén benyomott. Nem gyakori forma, alig eltérő változata Kölnből ismert a 2—3. századból (O. Doppelfeld, Röm. u. fränkisches Glas in Köln, 1966, Nr. 70). 2—3. század. írod.: Déri, Kat. 64, 2. sz. B. L. 5. Palack. (25. kép) M.: 12,6 cm; szájátm.: 3.9 cm; fenékátm.: 5.5 cm. Sárgás-barna, jó megtartású üveg, anyagában sok a légbuborék. Ép. Kiöntős szájú palack, körte formájú, ívelt testtel, kúposán benyomott fenékkel. Nyakát spirálisan körbefutó üvegszál díszíti. Ritka forma; pontos párhuzama nem ismert. A tölcséres kerek vagy kiöntős száj, a nyak spirális üvegszáldíszítése és a kúposán benyomott fenék inkább a 3—4. századi keleti üvegművességre jellemző (vö. Saldern, Gläser der Antike. Slg. Oppenländer, Nr. 496, 656, 664, 715, 718; P. La Baume, Glas der antiken Welt, Köln, Nr. D 43,1). 3—4. század. B. L. 6. Urna. (26. kép) M.: 11,7 cm; szájátm.: 11,2 cm; testátm.: 6.2 cm. Jő minőségű, kékes-zöld üveg. Ép. Széles, meredeken kihajló peremén belül hornyolás és ferde kanellurák. A test ívelt, az üreges talpat külön ragasztották fel. A vállat és a peremet sűrű cikcakk üvegszálak kötik össze. Az európai római provinciákban ritka, Egyiptomban és a keleti tartományokban gyakoribb forma; a keleti üvegművesség jellemző darabja a 4. század korai évtizedeiből (vö. Saldern, Gläser der Antike. Slg. Oppenländer, Nr. 609—10; J. W. Hayes. Roman and Pre-Roman Glass in the Royal Ontario Museum, Toronto 1975, Nr. 417. 442—3). 4. század eleje. B. L. 7. Pohár. (27. kép) Debrecen, Déri Múzeum III. 6. M.: 9.6 cm; szájátm.: 7,4 cm; fenékátm.: 4.7 cm. Jó megtartású, világos kékes-zöld üveg, anyagában sok a légbuborék és a húzódás. Ép. Gömbölyű peremű, homorúan ívelt oldalú pohár, alja felé elkeskenyedik. A 4. századi kónikus testű poharak ritka vál-