Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 48-49. (Budapest, 1977)

BARKÓCZI L. — CASTIGLIONE L. — SZABÓ M. — SZENTLÉLEKY T. — SZILÁGYI J. GY.: Antik művészet a debreceni Déri Múzeumból és más magyar gyűjteményekből

b. BRONZOK 1. Hercules. M.: 9,1 cm. Tömör. Barnás-zöld patina. Hiányzik a fej, a jobb kézfej és a bal lábszár közepétől a bal láb. A harcoló Hercules ábrázolása; jobbjában eredetileg buzogányt tartott, baljában felismerhető az íj maradványa. Az itáliai-etruszk plasztika i. e. 4. század elején kialakuló típusa (történetéről a szakirodalom áttekintésével Szilágyi, J. Gy., Annales Mus. Déri 1958, 36 skk.), amelynek élete a császárkorba benyúlik. A kései változatokat erőteljesen kilépő bal láb, kis fej, rövid alsótest és hosszú láb jellemzi (vö. M. Bieber, Sculpt, u. Bronzen in Kassel, Marburg 1915, 66, a 183. sz.-hoz; az itáliai előképekhez 1. A. Cederna, N. Sc. 1951, 185 sk.). A budapesti darab ebbe, az Itálián kívül elsősorban Galliában készített sorozatba illeszthető be (Bieber, i. m. 66 sk., 184— 89. sz. ; W. Deonna. Ville de Genève. Catal. des bronzes, Zürich 1915—6, 11 skk.; H. Rolland, Bronzes antiques de Haute Provence, Párizs 1965, 84. sz. ; Espérandieu — Rolland, Bronzes antiques de la Seine-Maritime, Párizs 1959, 47—8. sz.; St. Boucher. Gallia 32, 1974, 138—9, 5—6. kép; Pannóniából: Fitz, J., in Intersica II, Arch. Hung. XXXVI, Budapest 1957, 167, 170, 35. tábla, 6. sz.). Korai császárkor. g

Z M 2. Venus Anadyomène. (6. kép) M.: 6,14 cm. Tömör. Sötétzöld, helyenként romló patina. Az eredetileg ruhátlan, mindkét kezével haját kicsavaró Aphrodité típusa i. e. 3. századi hellenisztikus mintaképre megy vissza; az eredeti feltehetően Alexandriában állott. Az utánzatok között már az i. e. 2. század elején megjelenik az alul drapériával ellátott, a budapesti kisbronz által is képviselt típus (C. Watzinger, in Exp. Sieglin II, 1. B., Leipzig 1927, 92; L. Castiglione, Szépműv. Múz. Közi. 9, 1956. 16), amely a római korban igen kedvelt volt (nagyszobrászati példányok: H. Riemann, Kerameikos II, Berlin 1940, 114; a kisbronzok közül 1. pl. D. K. Hill, Catal. of Class. Bronze Sculpt, in the Walters Art Gallery, Baltimore 1949, 205. sz. ; H. Menzel, Röm. Bronzen, Bildkat. d. Kästner-Mus., Hannover 1964, 35. sz.). A kisplasztikában főleg Egyiptomban volt gyakori a téma ábrázolása (vö. P. Lévêque, in Les Ant. du Musée de Mariemont, Brüsszel 1952, 92, a G. 39. sz.-hoz; Castiglione, i. m.; H. Himmelmann-Wildschütz, Marburger Winckelmann Pr. 1958, 3—5), a nyugati provinciákban talált kisbronz szobrok azonban legalábbis részben helyben készültek (Espérandieu-Rolland, Bronzes antiques de la Seine-Maritime, 38. sz. vö. A. De Ridder, Les bronzes antiques du Louvre I, Párizs 1913, 770. sz., ill. 768. sz.; Pannoniából: V. Sümeghy, in Actes du VIII

e Congrès Internat. d'Archéologie Classique. Paris 1963., Párizs 1965, 205, 27. tábla, 2. sz. ; Egy jellegzetesen provinciális változat Dalmátiából: V. Jurkic—Girardi, Grada i rasprave •— Pula, 6, 1976. 7. kép). A budapesti magángyűjteményben lévő darab esetleg galliai műhelyből származik. Korai császárkor. g

Z ^ 3. Gyermek thyrsossal. (7. kép) Athénban vétetett. M. : 7,38 cm. Tömör. Zöldes patina, a fej felül átfúrva. A hellenisztikus gyermekábrázolásokra emlékeztető mintázás és testarányok, a későhellénisztikus szobrászatból jól ismert széles lépőállás (vö. M. Bieber, The Sculpture of the Hellenistic Age, New York 1955, 81 sk.). A rövidre vágott hajat szalag fogja össze, a bal kézben elnagyoltan ábrázolt thyrsos. Gyermekszatír (vö. R. Fleischer, Die röm. Bronzen aus Österreich, Mainz 1967, 132—3, 176. sz., 95. tábla) vagy esetleg Amor ábrázolása (Erós a dionysosi körben: A. Furtwängler, Kl. Sehr. I, München 1912, 24 skk.). Korai császárkor. írod.: Oroszlán—Dobrovits, 21, C 33. sz. o

7 M