Garas Klára szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 46-47. (Budapest, 1976)
PASSUTH KRISZTINA: Mattis-Teutsch János művei a Szépművészeti Múzeumban
Közéihozza Mattis-Teutschot az orosz mesterhez a színek látszólag anarchisztikus, korlátlan áradása, amely a kép széleitől befelé, a középpont felé taszítja a színes formációkat. Franz Marc képeihez elsősorban Mattis-Teutsch korábbi, 1915 előtti művei hasonlítanak. Kandinszkij stílusával viszont inkább a későbbi, 1915—16 utáni festmények vannak rokonságban. Franz Marc képei közül leginkább a ,,Ló, tájban",3 a „Kék ló",-' 1 „Gazellák" 25 stb. állnak közel Mattis-Teutsch korai stílusához. A „Ló, tájban" (78. kép) kompozíció teljesen oldott, egymásba mosódó sárga-kék tájkörnyezete Mattis-Teutsch 1910 körül készült, még figuratív tájképeinek6 atmoszférájával rokon, a két művész — egymástól tökéletesen függetlenül — hasonló belső fejlődésen ment keresztül. Mindkettőnél a táj és a tájban lévő motívum egyaránt érzelemmel átitatott és önmagán túl is utal valamire. A látható valóság tágabb, pantheisztikus világkép jelzésére szolgál.-' Ugyanez a figurális, ábrázoló korszak Kandinszkijnél mást jelent: a kompozíciókban több az intellektuális, mint az érzelmi elem. A kép közepe felé tartó, koncentrikus színsávok egymás körül gyűrűzve, tüzes és hideg árnyalatokat váltogatva feszültséggel telítik a képfelületet (79. kép). A képek már túl vannak az ábrázoló—hem-ábrázoló művészet határán: egyértelműen absztrakt művek. A lírai, zenei hatású, expresszív gyökerű alkotások legfőbb sajátsága a kohézió, amely az egyes amorf formákat összetartja. A koncentrikus kompozíció számos Franz Marc- és Kandinszkij-művön tűnik fel. De ugyanennek a jegyében fogant Mattis-Teutschnak teljes, úgynevezett „Lelkivirágok'-sorozata, 1919—1924 közt (80. kép), de valószínűleg még többségében az 1920-as évek fordulóján. A „Lelkivirágok" kavargó, önmagukba vissza-visszatérő sötétebb-világosabb járatai Franz Marcon, Kandinszkijon kívül még egy harmadik mestert idéznek, akinek színlátomásai már Kandinszkij első absztrakt kompozícióival egyidőben, 1911—12ben megszülettek. Frantisek Kupka cseh származású, Bécsben tanult, 1895-től Párizsban élt (81. kép). 1919 után bizonyos fokig, szervezője lett a cseh avantgárdé-mozgalomnak, akárcsak Kandinszkij 1917 után az orosznak, Mattis-Teutsch pedig a romániainak. A körkörös, koncentrikus kompozíció mindegyiküknél — természetesen más-más értelemben — visszatér. Lírai absztrakt expresszionizmusuk az expresszionizmus darabosabb, figurális áramlatától — és a geometrikus absztrakció tárgyilagos, intellektuális áramlatától is — elkülönül. A körből Franz Marc esik ki leginkább. Hatni 1915 után azok hatottak, akik az egészen tiszta zenei absztrakcióig jutottak el: Kandinszkij és Kupka. Ök hárman, MattisTeutsch-csal együtt a sajátos kelet-európai művészet köréből indultak el. Kupka tizennégy évvel volt idősebb Mattis-Teutschnál, Kandinszkij tizennyolccal, tehát tulajdonképpen nem is tartoztak ugyanahhoz a generációhoz. Sőt, a másik két mester sokkal szélesebb látókört, sokkal több festői és irodalmi kultúrát szívott magába a Blauer Reiter körében, illetve a több évtizedes párizsi tartózkodás során. Kandinszkij zenei hatású színvilágának kialakulása szorosan összefügg a teozófia akkoriban elterjedt nézeteivel. Steinertől vette át a sajátos teozófiai 23 Franz Marc: Ló tájban. 1910. Olaj, vászon, 95 x 112 cm. Folkwang Museum, Essen. 24 Franz Marc: Kék ló. 1911 k. Olaj, vászon, 34 x 45,1 cm., külföldi mgt. 25 Franz Marc: Gazellák. 1913. P. tempera, 55 x 71 cm., külföldi mgt. 2(i Mattis-Teutsch: Táj. 1909—1910. Akvarell, karton, 24 x 35 cm., Brasov, Múzeum. 27 Franz Marc: Kompozíció tiszta absztrakt formákkal. 1914. Tempera, 22 x 16,15 cm.
