Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)

EISLER JÁNOS: Két 18. század eleji osztrák szobor Reusch köréből

Ilyen részletet figyelhetünk meg Thamasch érett és kései korszakában a kaisheimi Gabriel arkangyalnál (1676) és a stamsi (1681 — 84) Klosterkirche Golgotacsoportjában eksztatikusán megmozgatott Krisztus-ágyékkötőn és Keresztelő Szt. János köpenyszegélyének kialakításnál.

8 A csomómotívumot és a belőle kiinduló, szalagszerűen megtekert köpenynyalábot a rietzi Heiligen-Kreuz-Kirche Péter apostolán (1690 előtt) és a mötzi plébániatemplom Keresztelő Jánosán (1695 után) követhetjük.

9 Fenti példák után említjük szobraink irányába közelebbről mutató, az innsbrucki Museum Ferdinandeum feltehetően Obsteigből

10 származó Mária gyermekével szobrot (73. kép). Mária és Borbála összehasonlításakor nem a köztük meglevő különbségekre figyelünk — arányok eltérésére, arcok, kezek eltérő szobrászi alakítására — , hanem azokra a tulajdonságokra, melyek összekapcsolják a szobrokat, így a ruharedők puhán alakított kitüremkedéseire, az alakok kissé elengedett tartására, a baloldali köpeny végződés megformálására; az innsbrucki szobornál a hajfonatok laza szétterítésére, a budapesti Borbálánál a vállat, fejet keretelő, ez utóbbinak a törzshöz viszonyítva szinte kicsinyre méretezett aránya korrigálásaként hasonlóan elrendezett haj szalagokra. Thamasch és a budapesti szobrok között nemcsak kvalitásbeli különbséget látunk. A budapesti szobrok arányai, törékenyebb alkata, kissé finomkodó eleganciája későbbi évtizedekre utalnak, mint Tamasch nagyvonalú, mindig drámai hangvétele. Szobrainkat olyan mester munkáinak tartjuk, aki ismerte Thamasch szobrait, ugyanazon a területen, az Innviertelben működött, és a két szobrot a következő, XVIII. század első vagy második évtizedében készítette, thamaschi motívumok felhasználásával. Ha szemlét tartunk a Thamasch hatása alatt dolgozó szobrászok között, Johann Ruez, illetve Johann Georg Reusch szobrai közt találunk olyanokat, melyek stílusukkal a fejlődés olyan stádiumát képviselik, mint budapesti szobraink. Ruez karlsruhei Szent Jánosának arctípusa, különösen Reuschnak a buxheimi Klosterkirche Katalin és Bartolomeusz oltárain látható Szent Orsolya és Jakab apostol szobrok mutatnak rokonságot a budapesti női szentekkel (74. kép). Ruez mestere Thamasch.

10 Reusch Ruezen keresztül, kinek feltehetően tanítványa,

11 kapcsolódik Thamaschhoz. Reusch Buxheimben okmányok tanúsága alapján 1712—13-ban, majd 1718-ban dolgozik;

12 így az analógiaként bemutatott Orsolya és Jakab készülésének idejét, a XVIII. század második évtizedét tekintjük a budapesti szobrok születési idejének is. Publikálásukkal keletkezési helyüket kíséreltük megközelíteni, stílusukat, részletmegoldásaikat ismert munkásságú mester hatáskörébe bevonni. EISLER JÁNOS 8 Reprodukálva : Gauss: i. m. 40, 51, 57 ábrák. 9 Reprodukálva : Gauss: i. m. 81, 104 ábrák. "Schwager, Kl.: Bildbauerwerkstätten des achtzehnten Jahrhunderts im Schwäbischen Voralpengebiet Teil L. Tübinger Forschungen zur Kunstgeschichte. Heft. II. Tübingen, 1955. 15. "Schwager, KL: i. m. 34. 12 S c h w a g e r, KL: i. m. 27.