Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)
PREISS, PAVEL: Franz Karl Palko rajzai
benne saját elképzeléseinek megvalósításához, a súlyos, plasztikus modelláláshoz, az alakok kompozicionális alárendeléséhez. Palko típusai Piazzetta és Crespi között állnak, de utóbbihoz közelebb. Crespi hatása erősítette saját meglevő realisztikus, pozitivisztikus tendenciáit, figuráinak földközeli, súlyos hatását. így a velenceiek idegesen vibráló, festőién »nyitott« előadásmódja, melyet a Szt. Miklós-templom számára készített vázlataiban eredeti módon alkalmazott, csak rövid ideig befolyásolta stílusát. Tiepolo neve ugyan nem minden alap nélkül olvasható Mariette kissé talán eltúlzott dicsérő szavai közt, ez azonban akaratlanul is kettejük közt valamiféle — valóságban nem létező — szoros kapcsolat feltételezéséhez vezetett ebből kiindulva egyesek Palko egész művészetét Tiepolóéból vezették le, s hands ellentétet konstruáltak közte és Maulbertsch között. 118 YjZ a magas, habzó hullám szétfolyt az érett barokk-kori fellendülés után már provincializálódott Csehország széles, de sekély öblében. Korábbi, egyébként is eléggé tárgyilagos, elbeszélő drámai stílusa átadta helyét a Palko műveiben latensen mindig is jelenlevő nyugodt, érzelmes ábrázolásmódnak, az ellaposodott rokokó idilljének, szentimentalizmusának. Nem a feloldás, hanem éppen a formák megszilárdítása különböztette meg Palkót egész pályája során több kortársától, élükön Maulbert sch csal .Kései stílusára nem a bizarr elemek tobzódása jellemző, mint Kari Garzarolli-Thurnlackh vélte (ez legfeljebb fiatalkori munkáiban figyelhető meg), hanem éppen a megnyugvás, kiegyensúlyozottság, mely logikusan, fájdalommentesen, személyiségének Maulbertschhez hasonló átváltoztatása nélkül vezette őt át a kora-klasszicizmus csendes vizeire. TÉVESEN PALKÓNAK TULAJDONÍTOTT RAJZOK Berlin (West), Dahlem, Staatliche Museen Preussiselier Kulturbesitz, KuplVrsticlikabinett Borromeoi Szt. Karolt/ jelhőkön lebete pestisbetegek felett. Ólomvessző, toll, barna tinta. 414x312 mm. Ltsz. 10178. Nagler-gyűjt. írod.: Bo ok, E.: Staatliche Museen in Berlin. Die Handzeichnungen alter Meister im Kupferstichkabinett. Die deutschen Meister. I. Text. Berlin, 1921. 204. ; («aras, K. : Zu einigen Problemen der Malerei des 18. Jahrhunderts. Die Malerfamilie Palko. Acta Históriáé Artium, VII, 1961. 240. 243. kép. Meghatározás: Középeurópai festő, 1700 után. Pád mii Szt. Antal a gyermek Jézussal. Toll, szürke tinta, fedőfehér, vörösesbarna papír, négyzetháló. 170x110 mm. Ltsz. 10179. Nagler-gyűjt. írod.: Bock, K.: i. m. 1921. 264.; Garas, K. : i. m. 1961. 246. Meghatározás : Középeurópai festő, a 18. sz. 1. harmada. Regis Szt. Ferenc lisztet oszt. Toll, jekete tinta, ólomvessző utasítások a metszőnek. 146x92 mm. Ltsz. 10180. Nagler-gyűjt. írod.: Bock, E. : i. m. 1921. 264.; Garas, K. : i. m. 1901. 240. Meghatározás: Német művész, 1050 körül. Düsseldorf, Kunsthandel CG. Boerner Szt. István király és Szt. Imre herceg Szűz Máriával. Ólom vessző, toll, barna tinta, szürkével lavírozva, színekre utaló feljegyzések. 330 X 205 mm. írod.: Boerne r, C. G. Neue Lagerliste. Nr. 63. Düsseldorf, 1973. 116. 117. sz. Meghatározás: F. A. Palko? (Garas, K., szóbeli közlés). 118 B e n e s c h, O. : Maulbertsch. Zu den Quellen seines malerischen Stils. Städel — Jahrbuch, HI/IV, 1924; Collected Writings. IV. New York, 1973. 61.
