Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)
PREISS, PAVEL: Franz Karl Palko rajzai
1767-ből. 103 Ez Palko halálának éve, Münchenben, s a festményre is vonatkoznia kellene 104 _ valószínűbb azonban, s a Szt. Ilona-rajzzal való rokonság is ezt a feltevést erősíti, hogy már korábban, 1760 körül, vagy röviddel azután készült, 105 Szokássávált Palko-t egészen kimagasló díszletfestőként, színpadkép-tervezőként is emlegetni. 106 Ilyenfajta tevékenységet azonban Prágában nem sikerült kimutatni, 107 de az alaposabban feldolgozott drezdai színháztörténetben sem említik ebben a minőségében. 108 Színpadi festőként működött azonban nyilvánvalóan Josef Redelmayer (1727—1778), Palko munkatársa, aki a kutná-horai freskóknál (1752) mint »architector« szerepelt, bár prágai, drezdai forrásokban ő sem mutatható ki. Elegendő bizonyítékul szolgálnak azonban szellemes architektorikus színpadképtanulmányai. 109 Palko képein is megfigyelhető különleges kedvtelése gazdagon tagolt épületelemek ábrázolásában, de kifejezett színpadtervek, vagy akár csak szcenográfiai rendeltetésű épülettanulmányok biztosan nem köthetők hozzá. Effajta terveken olvasható utólagos ráírások kétes értékű bizonyítékok: minthogy Redelmayer szorosan együttműködött Palko-val, az is lehetséges, hogy a tanítvány munkáját jelölték a mester nevével, vagy fordítva. Ez az eset állhat fenn egy palotatorony rajza esetében, a prágai Národní Galerie-ben (69. kép), a lap Palko nevét viseli, de rajzmodora Redelmayer autentikus rajzaiéval egyezik meg. 110 Redelmayer rajzai közül egy válik ki szabadabb, temperamentumosabb előadásmódjával, egy palota homlokzatterve, rokokó motívumokkal, fülkékkel, kartusokkal, falmezőkkel díszítve a két különböző formájú ablak között. 111 Palko utólagosan ráírt neve ebben Carl Röhn von Reichenberg aus Böhmen, A.A.L.L. et Philosophiae Magistro, SS. Theologiae Bacealaureo Formate, des Heil. Ordens deren Creutz-Herren mit dem Roten Her/, von der Buss der Seeligen Märtyrer beym grösseren Heil Creutz in der Königl. Alt.-Stadt Canonico Regulari und Arch ivar io. Prag, 1763. 432. Ld. még: H o ff m a n, A.: Geschichte der Kreuzkirche in Reichenberg. Reichenberg, 1S64. ; K ü h n, K. F. : Topographie der historischen und kunstgeschichtlichen Denkmale im Bezirke Reichenberg. Brünn —Prag — Leipzig, 1934. 212. (Az oltár faragott keretét Johann HájekMnichovoHradist-i (Münchengrätz) szobrász készítette el 560 forintért, a felszerelést 1762-ben a Gabel-i Ignaz Hoffmann adta, a képet Palko festette 200 forintért, ill. 50 dukátért — hivatkozással az „Annales S. Crucis"-ra és az idézett irodalomra: itt az Albertina-beli vázlatrajz is említve van.). Fontos megjegyzéseiért köszönetet mondok Dr. Josef V. Scheybal úrnak a bbereci Eszakcsehországi Múzumban. 103 Wien, Albertina. Ltsz. 2118. Ecsetrajz, szürkével, 170X 123 mm. írod. : Garz ar o Ili - Th urn la c k h , K. : i. m. (Albertina, 1933). 172. 2118. sz. Meghatározás: A. S p i z t m ül 1 e r, vázlat a prágai Szt. Tamás-templom oltárához.; Garas, K. : i. m. (1961) 247. 104 M a t ë j k a , B.: Pf es távba a vyzdoba kostela sv. Tomááe v Praze. Párnát kv archeologické, XVII, 1896- 1897.; P o c h e, E. : Prahou krok za krokem. Praha, 1958. 160- 101. 103 G aras, K.: i. m. (1961) 247. 100 Preiss P.: L'Arte del Barocco in Boemia (kiáll, kat.) Milano, 1966. 129. 492. sz. 107 W a c h a, W. : Bühnenbilderentwürfe des 18. Jahrhunderts. Alte und moderne Kunst, 1/2, 1956. 7. 108 P o r t, J. : Divadelní vytvarnioi staré Prahy. Kniha o Praze, III, 1932. 94. I09 Rudloff — Hille, G.: Abteilung Barocktheater im Zwinger. Staatliche Kunstsammlungen Dresden. Dresden, 1954. 110 H i 1 m e r a, J. : Perspektivní scéna 17. a 18. století v Cecháeh. Praha, 1956. 47. 52, 53. kép. Preiss, P.: L'Arte del Barocco in Boemia. Milano, 1966. 130—131. 499 — 501. sz. XGITT. kép.; Preiss, P.: Les Dessins Baroques en Bohème. Prague, 1975. 57- 59. sz. 111 Praha, Národní Galerie. Ltsz. K 10907. Tollrajz, biszter, 197 X 100 mm. Utólagos jelzés jobbra lent: „f. X. Balko". A prágai egykori Modern Galéria gyűjteményéből.
