Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)
PREISS, PAVEL: Franz Karl Palko rajzai
emlékeztető öltözetet visel (63. kép). Ezek a vázlatok összefügghetnek egy a prágai Hyberner-kolostor ferenceseitől származó megrendeléssel, tudjuk ugyanis, hogy templomuknak Palko egy azóta eltűnt Szt. Patrik képet festett. Néhány, egyébként inkább negatív jellegzetessége összekapcsolja Johannes Marinonius rajzát egy oltárkép vázlatával, mely »Szt. Lőrinc mártíromságát« ábrázolja (64. kép). 90 A rajzot egy nagy tintafolt, sajnos erősen elcsúfítja. A szent megfeszült testének rajza anatómiailag megoldatlan, a tűzhöz hajló poroszló alakja is bizonytalan, annak ellenére, hogy a Szt. Lőrinc-mártíromságok e kötelezően visszatérő figurájához Tizian (sőt tkp. már Bandinelli) klasszikus előképe biztos mintát nyújthatott volna. 91 Ha csak az elő- és középtér alakjait nézzük, a rajz Palko vázlata után készült másolat benyomását kelti. A háttéralakok bravúros jelzése, a felhővel részben eltakart kanellűrös oszlopok levegős, finom rajza, könnyed lavírozása azonban utolsó stíluskorszakára utal, melyben a latensen korábban is érvényesülő érzelemgazdag ábrázolásmód végérvényesen felváltja a drámait, narratívat. A tömegek lekerekítettsége, a felület zártsága jellemző mind a budapesti Johannes Marinonius-lapra, mind pedig arra a prágai rajzra, melyen két amorett látható, egyik egy nyílvessző hegyét vizsgálva, másik őt figyelve (65. kép). A két gyermekalak Ignaz Eranz Platzer puttószobraira emlékeztet. 92 Stílusban közelálló egy valamelyest lazább rajzú lap ugyanebből a prágai gyűjteményből, mely két repülő angyalkát ábrázol (66. kép). 93 Még kötetlenebb a rajza egy bravúros prágai ceruzavázlatnak, mely valószínűleg mennyezetfreskóhoz készült — témája nyilvánvalóan egy gyermek-bacchanália lehetett (67. kép). 94 Palko Piazzettát tekintette fő mintaképének — ezt már szószólójától, fiagedorntól tudjuk. Közben azonban, mint erről már szó volt, az is bebizonyosodott, hogy velencei művei közelébe sosem jutott el — ilyesféle közvetlen találkozást Hagedorn nyilván különösen hangsúlyozott volna. Arra azonban, hogy Piazzettaképeket lásson, volt lehetősége, és pedig nemcsak Bécsben, hanem Csehországban is: 1747-től a zbraslavi (Königsaal) cisztercita templomának főoltárát díszítette Piazzetta egyik főműve, egy Mária mennybemenetelét ábrázoló festmény. S Palko éppen ezzel a cisztercita apátsággal igen szoros kapcsolatban állt : számára készítette el annak a két vagy három sorozat apostol-mellképnek az egyikét, melyeket egyidejűleg két vagy három cisztercita kolostor megrendelésére festett. 95 Emellett a prágai strahovi kolostornak is dolgozott: az apostolfejedelmek félalakjait készítette el. 96 Valószínűleg ugyanabban az időben szállított még ugyanannak a !)0 Praha, Památník národního písemnict.ví, Karáskova galerie. Ltsz. IK 1272/V 19. Toll, lavírozva, 356x223 mm. Utólag jelezve lent: ,,f. Xav. Palko". 81 P anofsk v, E. : Problems in Til ian, Mostly Iconographie. London — New York, 1969. 53. 92 Praha, Národní ( íalerie. Ltsz. K 12037. Ceruza, 124 X 134 mm. Dr. Vincenc Kranial' prágai gyűjt.-bői. 93 Praha, Národní Galerie. Ltsz. K 363. Ceruza, 216X 290 mm. Adalbert Lanna prágai gyűjt,-bői. 94 Praha, Národní Galerie. Ltsz. K 24172. Ceruza, 192 X 150 mm. A Nemzeti Múzeum hajdani gyűjteményéből. 95 Praha, Národní Galerie. Ltsz. 0 7007 — 0 7018 (Vyssí Brod — Hohenfurt-i kolostor); Ltsz. DO 5424-DO 7018 (Osek-i kolostor). O p i t z, J. : Die Galerie des Stiftes Ossegg. Komotau, 1930. 40. 76. 77. sz. 96 Preiss, P.: in: Barock in Böhmen. Eine Auswahl von Architektur, Plastik, Malerei und Kunst handwerk des 17. und 18. Jahrhunderts. Katalog der ständigen Ausstellung im Staatsschloss Karlova Koruna in Chlumec nad Cidlinou. Prag, 1973. 173. 280, 282. sz., 1700 körűire datálva, ld. itt. további irodalom.
