Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)

PREISS, PAVEL: Franz Karl Palko rajzai

kép). Ezzel a témával barokk oltárképeken és mennyezetfreskókon Itáliában. Ausztriában gyakran találkozunk. Bécsben a legismertebb és legnagyobb hatású Dániel Gran oltárfestménye volt. mely 1740 körül készült és a Schwarzspanierkirchében állt (most a .Maria Schnee minorita-templomban). A festményről több álmodelletto, »rieordo«, redukció készült és maradt ián!;/

1 Az elveszett lajzot egy tanítvány másolatából ismerjük — a kemény, száraz rajz feltehetőleg híven követi az eredetit.

65 A Szt. Miklós-templom freskóihoz készült tervekkel rokon és vele általában kapcsolatba is hozott rajz, kétségtelenül egy oltárfestmény vázlata. Xaveri Szt. Ferencet ábrázolja, amint megkeresztel egy pogány herceget (57. kép).

66 Sajnos, Palko-nak ez a Szt. Miklós-templomba készült képe. melyre Dlabacz utal. a szent halálát ábrázolja. Mégis joggal feltételezhető, hogy ez a rajz is a fentiekben tárgyalt vázlatcsoportba tartozik, hiszen a templom díszítésének programjában, mint erről sz(') volt, már Palko működése idején lényeges változtatásokra került sor. Stílusa mindenesetre teljesen megegyezik a Szt. Miklós-templom számára készült vázlatokéval, melyek különálló csoportot alkotnak Palko rajz-oeuvre-jében. »Az alakok meleg rajzát tökéletesen kiegészíti a nedves tollvonásokat feloldó lavírozás — ez a technikai sajátosság jellemzőbb rajzaira, mint az erőteljes velencei hatás, mely a jelen esetben különösen tipikusan az Ecclesia alakjában jelentkezik.«

67 Garas Klára meghatározása szerint a Szt. Miklós-templom kupolafreskójához készült gyors vázlat az a ceruzarajz (a szent alakja tollal kihúzva),'

8 melyet K. Garzarolli-Thurnlackh saját gyűjteményéből, mint Palko stíluskeresésének egyik dokumentumát publikált. A »festoi ceruzavonasokban«, melyek »az Atyaisten alakjában kusza összevisszaságból takarékos összevonással szinte plasztikus kifejezést nyernek, éppoly világosan érezhető a velencei szellem, mint a szent püspök tollal nagyvonalúan kihúzott alakjában, vagy a mellé odalehelt angyalokban«.

6y Azokban épp a hangsúlyozás teszi gyanússá a lapot : az Atyaisten-csoport vonalrendszerének minden formát »egyenjogúsító« kontúrtalan zűrzavara, a felhőkből kibukkanó angyal (a freskón egyébként feljebb elhelyezett) félalakjának kubisztikus, sommás felfogása, s főleg a ceruzavonalak átrajzolása kemény, félrefutó tollvonásokkal legalábbis Palko-tól idegen benyomást kelt. Lehetséges ezért, hogy ez a rajz pusztán másolat Palko rajza, vagy még inkább a már elkészült freskó nyomán készült. A megformálás »kubisztikus« tendenciája egyébként épp ezzel a kérdéses rajzzal hoz kapcsolatba egy friss, eleven hatású ceruzarajzot. A lapon egy előrehajló 64 Woiset schlag o r, K. : Meisterwerke der österreichischen und deutschen Barockmalerei in der Alten Galerie am Landesmuseum Joanneum in Graz. Wien —München, 1961. 46 — 47. (műhelymunkaként). További irod.-al. 63 Praha, Národni Galerie. Ltsz. K 24527. Toll, tus, lavírozva, 388x478 mm. Valószínűleg Palko tanítványa, Johann Quirin Jahn. 00 Wien, Albertina. Ltsz. 4435. Toll, világosbarna tinta, 370x215 mm. Garzarolli-Thurnlackh, K.: i. m. (1928). 50. 76. kép; ugvanattól i. m. Albertina (1933) 2113. sz.; B e n c s c h, O.: Maulbertsch (1956), 52. 200. sz.; utalással Dlabacz, G. J. : Künstler-Lexikon. 1815. I. 69 skk, főleg 77/15. munkájára; Garas, K. : i. m. (1961). 247. "Garzarolli-Thurnlackh, K. : i. m. (1928). 56. 08 G aras, C. : i. m. (1971). 85. 35. jegyzet. 09 G a r z a r o 11 i - T h u r n 1 a c k h, K. :' i. m. (1928). 50. 75. kép : »Aufnahme eines hl. Bischofs im Himmel. Konipositionsentwurf für ein Altarblatt?« I I 161