Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)
PREISS, PAVEL: Franz Karl Palko rajzai
Mariette-nek öt rajzot sikerült megszereznie Münchenben Falko özvegyétől — az a kettő, ami ebből ránk maradt valóban csúcsteljesítmény (54 — 55.kép). Az egyik rajz a prágai Kisoldal Szt. Miklós-temloma kupolacsarnokának bal oldali fülkéjébe szánt lunetta-freskó vázlata (54. kép). 54 A jezsuiták számára készült kompozíció jezsuita szenteket ábrázol, a trónoló Madonna előtt balra Szt. Ignác áll, két keresztvivő japán mártír felé fordulva, nyitott könyvében a rend jelmondatának kezdőbetűire (AMDG) mutatva. Jobboldalt Xaveri Szt. Ferenc, a missziós tevékenysége során megtérített népek képviselőitől kerülvéve. Palko ekkor már egy éve volt Prágában (»bereyts über eine Jahrfrist sich aufhaltet»), s készült, hogy befejezze a freskót (»die völlige fresco Mahllerey«), melynek nagy része már készen állt (»beryts einen grossen Meull dessen verfertiget hat«). Mindez a Kisoldal-i festőcéh egy datálatlan panasz fogalmazványában olvasható, melyet az idegen, céhenkívüli festő és két prágai segédje, Josef Hager és Josef Redelmayer ellen készült emelni. A kisoldali magisztrátus 1753. november 8-án hozott ítéletet, mely Palko-nak 100 Ft büntetés terhe mellett mindaddig megtiltotta a munka folytatását, míg meg nem egyezik a panasztevő konfraternitással. Minthogy 1753. július 25-én a festőcéh jegyzőkönyvében Palko neve minden különösebb megjegyzés nélkül szerepel (Hagernek azzal a kijelentésével kapcsolatban, hogy újra Drezdába meg), 55 arra lehet következtetni, hogy a vádemelés valamivel korábban, ugyanennek az évnek a közepén történhetett. A Szt. Miklós templomban Palko és segédei által kivitelezett freskók időbeli egymásutánja még nem áll egész tisztán előttünk. A három festő Drezdából nyilvánvalóan rövid idő múlva visszatért Prágába — Palko 1754. január 14-én már bizonyíthatóan itt volt. 56 Nem tudjuk pontosan, mikor láttak hozzá, ezúttal már a festőcéhtől nem háborgatva, a freskók folytatásához. Az is lehetséges, hogy csak 1756 körül, amikoris január 31-én, ugyanebben a templomban megkereszteltette a fiát. 57 A fentemlített két rajz stílusában Tróger hatása mintha semmivé foszlott volna. Helyébe a velencei festészeté lép, olyan erővel, hogy Palko drezdai és prágai működése közt feltétlenül rendkívül intenzív olasz, főleg velencei hatással kell számolnunk. Egyelőre azonban tisztázatlan, hogy mi indította őt az új, bár rövid út, s szűk bázis felé. Időhiány miatt Velencével való közvetlen kapcsolat ezekben a hónapokban nem is jöhet számításba. 1752-ben szász »pictor aulicussa« nevezik őt ki — addig kétségtelenül Drezdában tartózkodott. 1752 augusztus vége és október 20. közt Josef Redelmayerral együtt a Kutná Hora-i Nep. Szt. János-templom freskóit festette, 58 év kezdettől az 1753-as év közepéig pedig a Szt. Miklós-templom 54 Paris, Musée du Louvre, Cabinet des Dessins. Ltsz. 18740. Toll, barna tinta, barnával és szürkével lavírozva, fedőfehér, 321x473 mm. A passepartout-n, fent: „FRANC. XAV. PALCKO", lent: „Christianae Religionis apud Indos triumphus allaborente S. Ignatii família". Jean-Paul Mariette gyűjt.-bői (L 1852) 1775-ben megvásárolva a Cabinet du Roi számára (L 1899, 2207). írod.: Inventaire manuscrit des dessins du Louvre établi par Morel d'Arleux. . . 1797 skk. VI, 7977. sz.; Démont, L.: Musée du Louvre. Inventaire Générale des Dessins des Ecoles du Nord. Ecoles Allemande et Suisse. Paris, 1938. 635. sz.,CLDX. kép.; Garas, K.:i. m. (1901) 241-244. 6. kép.; M a r i e 11 e - C a 1 v e t, A.: i. m. (1967). 121. 190. sz.; I'r e i s s, P.: Les dessins baroques en Bohème. Prague, 1975. 54. sz. 55 P á n k o v á, VI.: i. m. (1956). 100- 167. 56 P á n k o v á, VI. : i. m. 167. "Pocllaha, A.: Materialie k slovniku umëlcù a umëleckych femeslnikù v Cechách. Památky archeologické. XXXII, 1920-21. 279.; Pán ko vá, VI.: i. m. 167. 58 L e m i n g e r, E.: Umëlecké rëmeslo v Kutné Hore. Praha, 1926. 258 — 260.
