Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)

PREISS, PAVEL: Franz Karl Palko rajzai

ban az apostolfej delinek búcsúja osztrák területen igen gyakran megfestett téma,

37 Csehországban viszont rendkívül ritka, valószínű, hogy a rajz Palko Csehországba, sőt talán még Drezdába való átköltözése előtt készült. Tróger tanítványainál és követőinél a rézkarcolás, mesterük példája nyomán nyilvánvalóan szinte kötelességszámba ment.

38 Legtöbbjük teljesítette ezt a kötelességet, legalábbis fiatal korában, mikor Torger hatása még csorbítatlanul érvényesült. Tróger egyes rajzai különben olyannyira grafikus jellegűek, mintha karcolótűt érzett volna a kezében készítésük közben. Palko sajátkezű rézkarcai mind fiatal korából valók, akadémiai tanulmányai során, vagy röviddel azután készültek. Az ősszülőket ábrázoló két lapot — Ádám életrekeltését (Gen. 2. V. 7.), valamint Az isteni parancs meghallgatását (Gen. 2. V. 17.) — Palko a császári akadémia »ifjabb tagja«-ként szignálta.

39 Hasonló modorban készült »Az endori boszorkány jósol Saulnak« témájú rézkarc (48. kép), melynek két állapota ismert, az első laza, vázlatos, jelzetlen, a második véglegesen kidolgozott, felirattal ellátott lap,

40 Palko, »grafikus« jellegű rajzai közt valószínűleg az egyik legkorábbi az a gondosan kidolgozott lap, mely Mária neveltetését ábrázolja, a gyermeket oktató Szt. Annával (49. kép).

41 Szt. Joachim napernyőfélét feszít ki a főalakok fölé, s vidám angyalok csoportja tekint fel, akik egy felhőpadon lebegő, a nézőnek hátat fordító angyal felett repdesnek. Az igényes, kiegyensúlyozott kompozíció ellenére a rajzban sok elfogódottság, bizonytalanság érződik. A mechanikus, csaknem pedáns, de a formákkal időnként ellentétbe kerülő vonalvezetés meglehetős éretlenségről tanúskodik — például a kisfejű, karcsú alakokban, a bájos nőtípusokban (mely a későbbiek során végigkíséri majd Palko művészetét), az idős Joachim finoman ívelt orrú arcában, de ugyanígy a gazdagon tagolt, építészeti motívumokkal szinte túlhalmozott architektúrában. A kissé száraz, kemény drapéria mindenesetre elfed néhány anatómiai bizonytalanságot, melyek a spirálisan elforduló angyal csupasz hátgerincének rajzán jól láthatók. Mindezek a sajátosságok arra mutatnak, hogy a lap iskolás gyakorlat, engedelmes tanítvány munkája Tróger nyomán (az általános típusok mellett Palko még Tróger Pietro Teslától származó angyalkáit is átvette)

42 — egyes karakterisztikusabb elemek az alakok képzésében, az architektúrában azonban már megfigyelhetők. A rajz 1745-körül készülhetett, vagy röviddel azután, és talán ténylegesen egy rézkarc vázlatául szolgált. 37 Au r e n h a m m e r, H.: Lexikon der christlichen Ikonographie. I. Wien, 19(37. 31. irod.-al. 38 A s ch en b r en n e r, W. — S ch w e i g h o f e r, Gr.: i. m. 153— 155. 282—302. sz. 39 A szignatúra az első lapon, részben rövidítve: „Xa Palko fe: junior membr. Acade : cesareae". Wein k o p f, A. : Beschreibung der Kaiserl. Königl. Akademie der bildenden Künste. Wien, 1783. 98. Palkot „Assoziert"-ként említi. 411 Ugyanazt a témát Palko Antonio Galli Bibiena egy pince-architektúrájában is megfestette (Sibiu, Museul Brukentbal). Garas, C: i. m. (1971) 00. 55. kép. A müncheni Wilhelm Reuschel gyűjteményben található olajfestmény, vásznon (50x37 cm). Ld. Reuschel, W. — Grimschitz, B.: Sammlung Wilhelm Reuschel. Ölskizzen und Entwürfe zu Gemälden des 18. Jahrhuunderts aus Süddeutschland und Österreich. München, Bayerisches Nationalmuseum — Würzburg, Mainfränkisches Museum (kiáll, kat.), 1959. 37. 35. sz. (képpel) — ott Martin Johann Schmidt műveként szerepelt. Ez téves attribúció, az építészeti elemek kiképzése, egyes típusok alapján a vázlat feltételesen Palko fiatalkori művének tartható. 41 Amsterdam, Rijksprintenkabinett, Ltsz. 69:92. Toll, tus, 330 x 241 mm. Vét(4 1909-ben, a londoni Heim Gallery-tŐl. Köszönetet mondok a galéria igazgatójának Dr. André S. Ciechanowieckinek, hogy felhívta a figyelmemet a rajzra és arról fényképet is küldött. 42

Knab, E.: i. m. (1963). 83- 85. 11, 12. kép.