Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)

PREISS, PAVEL: Franz Karl Palko rajzai

Troger rajzai közt található egy sor tanulmány, mely romos épület-töredékeket ábrázol, többnyire csendéletszerű elrendezésben, gyakran relief-díszítésű vázák, szobortorzók társaságában. Ezek a rajztanításhoz szolgáltak segédeszközül az akadémián. Néhányuk, az akadémia gyűjteményében, úgy tűnik, nem Tróger sajátkezű munkája, hanem valamelyik tanítvány másolata.

16 Egyik ilyen, Tróger stílusát félénk gondossággal követő tanulmánylapra, mely oszlopfőt és oromzatot ábrázol, puttófejekkel, utólag Falko nevét írták rá. A hátoldalon egy ajtó- vagy ablakkeret sarka látható, valamint az oldalpilaszter torzfejes oszlopfője, vörös krétával rajzolva.

17 Ez az attribúció nem bizonyított, de talán megalapozott hagyományt rögzít. Ebben az esetben az egyik legkorábbi fennmaradt Palko-rajzról lehetne szó, valószínűleg bécsi működésének elejéről, az 1740 körüli évekből (41. kép). Önálló festőként Palko első alkalommal Judit és Holofernes c. képével (Moszkva, Puskin Múzeum) lépett a nyilvánosság elé.

18 Bizarr, eltorzított arányú alakok, szenvedélyes, vad formák jelennek meg a festményen. A kontrasztosan megvilágított, mágikus-szakrális fényt sugárzó Judit kis fejének kifejezéstelen, elmosott arca paradox ellentétet képez a spirális kontraposztban kidüllesztett csípővel, az óriási támasztó lábbal. Az ifjúkori műnek ezek a vonásai nyilvánvalóan Tróger »neomanierizniusanak« felfokozásából adódnak, mely ugyanakkor több más követőjénél is megnyilvánult, kinél rövidebb, kinél hosszabb ideig — némelyiküknél egész életre szólóan.

19 Tróger hatását mutató, annak »neomanieriznmsat« azonban inkább csak kötelességszerűen, mint valódi élményként követő korszakából való Palko egyik rajza, a »Krisztus és a szamáriai nő«. Technikája is szokatlan, a sokszínű akvarelllavírozás és a fedőszínek használata sohasem fordul többé elő Palko későbbi rajzaiban.

20 A rajz az utána készült sajátkezű rézkarc alapján volt Palko műveként azonosítható, s az akadémia által adott privilégium dátuma (1745) alapján a közvetlenül ezt megelőző időre datálható.

21 ,s Lel. pl. A s c h e n b r e n n e r, W. — S c h w e i g h o f e r, Gr.: i. m. 1 73. sz. 17 Praha, Národní Galerie, Ltsz. K 12279. Toll, biszter, llSx 178 mm. Dr. Vincene Kramáf gyűjt. írod.: Preiss, P.: in: L'Arte del Baroeco in Boemia. (Kiáll, kat.) Milano, 1966. 130. 495. sz. 18 G a ras, K.: i. in. (1901) 234, (képpel), 236, 247. 19 Preiss. P.: Der Neomanierismus in der Kunst des 18. Jahhunderts. Actes du XXII

e Congrès International d'Histoire de l'Art Budapest, J 969. Evolution Generale et Développements Régionaux en Histoire de l'Art. IL Budapest, 1972. 595 — 601. 20 Wien, Albertina, Ltsz. 20987. Olomvesszőrajz, vízfesték, fedőszínek, 211 X 314 mm. Dominik Artaria gyűjt. Bécs, korábban Adalbert Lanna. írod.: Jacobs, R.: Paul Troger. Wien, 1930.; Haberditzel, F. M. : Das Wiener Barockmuseum. Wien, 1934. XXXI/33, 160. tábla; M i c h a i 1 o w, N. : Österreichische Malerei des 18. Jahrhunderts. Frankfurt a. M., 1935. 22 skk. 20. kép (Trogerként) ; B e n e s c h, O.: Franz Anton Maulbertsch und die Kunst des österreichischen Barock im Jahrhundert Mozarts (kiáll, kat.) Albertina. Wien, 1950. 51. 198. sz. (Palko); Garas, K.: i. m. (1961). 247. 21 Kriszt us és a szamáriai nő. Rézkarc, 253 X 160 mm. Jelezve : „CPSCM Accaderniae" ..Carol Palcko fecit". Írod.: G a r z a r o 1 1 i — T h u r n 1 a c k h, K.: Die barocke Handzeichnung in Österreich. Zürich — Wien — Leipzig, 1928. 57. 1. jegyzet. (Palko rajza után); H u b a I a, K.: Barockmaler in Böhmen (kiáll. kat.). München, 1901. 30. 101. sz.; H u b a 1 a, E.:in: Barock in Böhmen. München, 1904. 222 (képpel). — Garas K. (i. m. 1971. 82 — 83., 69. kép) szerint egy Kereszt vit el, Budapest, Szépművészeti Múzeum, Ltsz. 1009. Tollrajz, 208X 143 mm. Delhaes István gyűjt., versón: Mülldorfer — Palko műve, a negyvenes évek közepéről. Kétségtelen, hogy néhány motívum hasonló azokhoz, melyek Garas K. által meggyőzően Palkónak tulajdonított festményeken is megtalálhatók, ezek azonban általában jellemzik Tróger követőit. A komponálásmód, a típusok,