Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)

PREISS, PAVEL: Franz Karl Palko rajzai

mián tanító, Maulbertsch hatása alatt álló »pittori minori«, például Johann Wenzel Bergl

6 vagy Josef Ignaz Mildorf er

7 rajzoló tevékenységével foglalkozott. Franz Xaver Karl Paiko ( 1724 — 1769) személyisége egyáltalában csak újabban került előtérbe, azután, hogy a XVIII. századi lexikonírók biográfiai tévedéseit sikerült végre eloszlatni. Tisztázni lehetett az azonos keresztnévből adódó személycserét, és különböző tevékenységük, művészi tájékozódásuk révén ha nem is teljesen egyértelműen, el lehetett választani az ifjabb és az idősebb testvér, Franz (Seraphicus) Anton Palko (1717—1766) művészetét.

9 Franz Xaver Karl oeuvre-jét új attribúciók fontos művekkel gazdagították.

10 Noha már életében felismerték, hogy Franz Xaver Karl Palko rajzolói tevékenysége egyenrangú festői működésével (utóbbiban a főként Csehországban készült freskók foglalják el a fő helyet),

11 rajzait mindeddig senki sem dolgozta fel érdemük szerint. Néhány szilárd kiindulópont ellenére sem ismertük készülésük viszonylagos időrendjét.

12 Kritikailag hiányosan értékelt anyag is csak részben került publikálásra. Rajz-oeuvre-jét sok hamis attribúció tette bizonytalanná. Minthogy nemcsak a XVIII., hanem a XIX. században is ismerték, mint rajzolót, neve gyűjtőfogalommá vált, mellyel a műtárgymeghatározás bizonytalanságait fedték. kSok lapra került rá utólag a neve, néha megalapozottan, máskor azonban teljesen félrevezető módon. A rajzok időrendjének megállapítása, mint tudott, azért is különösen nehéz, mert a XVIII. századi mesterek — elsőként Palko példaképe, Tróger említhető többféle »modalis« kifejezésmódot alkalmaztak,

13 téma, jelentés, cél szerint változtatva, egyazon időszakon belül. Ezért minden felállított kronológia szükségszerűen problematikus és viszonylagos marad. Garas Klára újabb munkáinak köszönhető, hogy Palko fiatalkori munkásságának megismerésében biztos kiindulási pontokhoz jutottunk, Antonio Galli Bibienával való együttműködése révén. Palko alakfestőként dolgozott, jellegzetes fiziognómiájú, gesztusú staffázsalakjai Tróger erős hatását mutatják, s gyakran csak árnyalatok különböztetik meg őket más Trogei-követők hasonló rendeltetési! figuráitól.

14 Palko korai munkáinak száma lassan kétségtelenül még növekedni fog.

15 6 G a r a s, C: Les dessins de Johann Bergl en Hongrie. Bulletin du Musée National Hongrois des Beaux-Arts. 12, 1958. 54-02. 7 P r e i s s, P. : Die Zeichnungen von Josef Ignaz Mildorfer in der Prager Nationalgalerie. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, XXIX, Wien, 1970, 159-105. 8 P á n k o v á, VI.: Pfispëvek k otázce barokních malifû rodiny Palckù. TTmëni vëkû. (Festschrift Josef Cibulka. Praha) 1950. 105 - 169. 9 G a r a s, K. : Zu einigen Problemen der Malerei des 18. Jahrhunderts. Die Malerfamilie Palko. Acta Históriáé Artium. VII, 1961. 232 skk. ;Schwa r z, H. : Franz Anton Palko als Bildnisinaler. Mitteilungen der Österreichischen Galerie. VI, 50. sz., 1902.; Preiss, P.: Cesky barokni portrét ve sbírkách Národní Galerie v Praze. (kiáll, kat.) Praha, 1965. 54. 0,7. sz.; Safari k, E. A.: Mistrovská dila starého umëni v Olomouci (kiáll, kat.) Olomouc, 1967. 88 - 93. ; M a 1 i k o v à, M. : Die Tätigkeit des Franz Anton Palko in Pressburg. Alte und moderne Kunst. 110. sz, 1970. 1(1 Maser, E. A.: A Modello by Franz Xaver Karl Palko. Pantheon. XXVIII/2, 1970. 117— 126.; Garas, C: Antonio Galli Bibiena et Franz Karl Palko. Bulletin du Musée National Hongrois des Beaux-Arts. 37, 1971. (55 — 85. 11 K u c h v n k a, R.: Palkovy fresky v Cechách. Památky archeologické. XXTX, Praha, 1917. 129 skk, 165 skk. 12 Garas, C. : i. m. (1971). 82. ]3

Knab, E.: i. m. (1963). 29. "Garas, C. : i. m. (1971). 65 skk, 52 - 56 kép, 59 - 01 kép. 15 Ld. pl. Sotheby et Co. Catalogue of Old Master Paintings. 30. 0. 1971. 50. 81. sz., 18. századi osztrák festő (Kétségtelenül F. X. K. Palko).