Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 45. (Budapest, 1975)

GARAS KLÁRA: Maulbertsch mesterei és előfutárai

ebben az összefüggésben csak egészen kivételesen, tudomásunk szerint csak Rottmayr képén fordul elő.

2ü A szokásos ábrázolástípus, amellyel Ausztria, Magyarország vagy Cseh —Morvaország számtalan Ágoston-rendi templomában szerepel, inkább egyházatyai méltóságát dicsőíti, amint meditációit írja, vagy győzedelmeskedik az eretnekek felett. így ábrázolja Rottmayr oltárképe St. Flóriánban, Martino Altomonte Retzben, Maulbertsch Korneuburgban vagy Johann Lukas Kracker Jászon. Megdicsőülése, felvétele a mennyekbe is a gyakori ikonográfiái típusok közé tartozik: Bartolommeo Altomonte mennyezet képe St. Flóriánban, Maulbertsch elpusztult főoltárfestménye az Ágoston-rendiek bécsi templomában ehhez az ábrázolási körhöz tartozik (27. kép). Nem ismerjük közelebbről azokat a körülményeket, amelyek közt a Dorotheerkirche egykori Szt. Ágoston oltárképe készült, nem tudjuk azt sem, hogy a templom belső díszítése egységes program alapján történt-e. Az egyes ábrázolásokból ítélve inkább különálló megbízásokra, legvalószínűbben két-két oltárkép együttes megrendelésére gondolhatunk. Rottmayr Szt. Ágoston képének témája azonban mindenképpen szorosan összefügg a tényleges történelmi helyzettel és körülményekkel. A pestisjelenet a mindennapok borzalmas valósága volt, a segítség és a lehető védelem ellene az élet legkeservesebb követelményei közé tartozott. Azokban az években is, amelyekben Rottmayr a Dorotheerkirche számára dolgozott, pestisjárvány pusztított Ausztriában és Magyarországon: 1700. 1707, 1709 mint a pestisjárvány esztendei szerepelnek a krónikákban. A járvány, a háborús csapások, falvak és városok pusztulása a vallásos hit általános fellángolásához vezetett. A növekvő szenvedések közepette az égiekhez fordidtak segítségért, kegyoszlopokat és kegyszobrokat emeltek, zarándoklatokat szerveztek, kegyes fogadalmakat tettek. Természetes, hogy ilyen körülmények közt Szt. Ágostonnak is a pestistől sanyargatottak pártfogójaként kellett szerepelnie. A tudós egyházatyát, Hippo püspökét (354—430) a szentháromság különös értékelőjét, alkalmas közbenjárónak tekinthették a szenvedő emberiség és a szentháromság közt, járványok idején mindenekelőtt a szentháromsághoz fordultak mennyei segítségért.

30 Míg a 18. század első harmadában a tényleges körülmények alapján olyan szenteket is gyakran közbenjáróként ábrázoltak pestisjeleneteknél, akik különben a járvánnyal nem voltak kapcsolatban, a járvány fokozatos megszűnése után, a 18. század közepétől az ilyesfajta ábrázolások egyre gyérebbek s elszigeteltek lesznek. Rottmayr oltárképe a Dorotheerkireheből Budapesten mint egy bizonyos korszak történeti és ikonográfiái dokumentuma s mint egy kiváló mester művészileg is kiemelkedő alkotása különös figyelmet érdemel. Az eddig ismeretlen alkotás felbukkanása kétségtelenül fontos mozzanat abban a folyamatban, amely Rottmayr oeuvrejét az utóbbi években szinte megsokszorozta.

31 Ismereteink ebben a vonat29 Mint a leprások védőszentje és közbenjárója jelenik meg Szt. Ágoston Tintorettonak a vicenzai S. Michèle számára festett oltárképén (Vicenza, Pinacotheca). 30 Az 1710 — 1712-ben felállított budai pestisemléken, a Szentháromság szobron a védőszentek között Szt. Ágoston is helyet foglalt. L. S c h o e n, A. : A budavári Szentháromság szoboremlék. Budapest, 1918 12 1. 31 1954-ben került megrendezésre a Johann Michael Rottmayr emlékkiállítás Salzburgban. Az azóta megjelent legfontosabb művek többek közt: H u b a 1 a, E.: Neuaufgefundene Passauer Werke Johann Michael Rottmayrs, Münchner Jahrbuch der bildenden Kunst, 1954 V. 174 L; Z j kan, J. : Der Einfluss Wiens auf die künstlerische Entwicklung J. M. Rottmayrs. Österreichische Zeitschrift für Kunst und Denkmalpflege, 1954, VIII. 101 1.; R o s s a c h e r, K.: Neue Funde zum Problem der Ölskizzen J. M. Rottmayrs. Alte und moderne Kunst, 1965 X/79, 34 1.;