Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 44. (Budapest, 1975)
EISLER JÁNOS: Két id. Lucas Cranach fametszet magyarországi felhasználásáról
faragót vagy mecénást utaztatunk Budára — vagy fel kell tételeznünk egy azóta elpusztult, Budáról Lőcsére, vagy valamilyen más szepesi városba érkező mintalapot, előképet, akár miniatúrákkal ellátott kódexet, melyet mesterünknek ismernie kellett, Biztosabb talajon mozgunk, ha olyan műhelyek közti motívumvándorlásra gondolunk, melyek szoros kapcsolatot tarthattak fönn egymással, azonos feladatok elvégzése következtében: két szobrászműhely közt szorosabb kapcsolat tételezhető fel, mint egy faszobrászműhely (Lőcse) és egy kőfaragóműhely — esetleg kódexeket előállító műhely (Buda) között. A gyümölcsfüzér, rajta lovagló angyalkák ill. delfin-motívumok rokonainak és előképeinek keresésénél valódi célunk Szepesszombat és Lőcse kapcsolatának bizonyítása volt. A szepesszombati szekrény Szt. György lovagjának testvérét is Lőcsén találjuk. 24 Ez utóbbinak fejdísze, ez alól kibukkanó, homloka fölé göndörödő hajfürtjei, jobb vállára hulló hajfonatának faragása egyezik a szepesszombati Szt. Györggyel. Páncéljuk típusa is azonos. A páncélokon a térd- és könyökforgó egyezik. Egy harmadik, hasonló páncélzatot e körből az 1508-as Thurzó János síremléken találunk. 25 Szepesszombaton a felsőkart védő, sodronyos kialakításii páncéling Cranach metszetek páncélöltözékein figyelhető meg. A kar- és mellpáneél ízesülését borító, eredetileg a váll domborulatát követő vállrész Szepesszombaton és Lőcsén is homorú kiképzést nyert : ebbe a mélyedésbe fekszik György csiga vonalú hajfonata. Végül még egy adalék a szepesszombati — lőcsei kapcsolatokhoz : A szepesszombati Szt. György főoltár szekrényében és predelláján a „hátteret" képező firenzei vagy velencei import-brokátok díszeit utánzó mustrák azonosak a lőcsei Szt. Jakab főoltár domborművein látható díszítéssel. 26 A Szt. György oltár oszlopos lábazatának kiképzése kisebb mérettel és egyszerűbben ismétli a lőcsei Jakab oltár megfelelő részeit. Következtetéseinkben így annak megállapításához jutunk, hogy a szepesszombati Szt. György főoltár szobrászi, festészeti és dekoratív vagy keretelő elemeit Lőcsén készítik, abban a műhelyben, ahol Cranach metszetek alapján és nürnbergi előképek nyomán készülnek az 1510-es évek legfontosabb helyi munkái. Ebben a műhelyben faragja szobrait az ún. Szent György Mester, festi táblaképeit Káposztafalvi Mester, és innen küldik kész állapotban a helyszínre, Szepesszombatra a Szt, György oltár szobrait, festményeit. Az oltárszekrény asztalosmunkáit, a korban nem ritka jelenségként, 27 a helyszínen készíthetik oly módon, hogy akár helyi mesterek, akár az alkalomra Szepesszombátra érkező mesterek végzik el a feladatot a lőcsei műhely útmutatásai vagy Vorlage-ja alapján. EISLER JÁNOS 24 K a <1 o c s a y, D. : i. m. (1907) 195 old. a szobrot 1510— 20 közti időre datálja. Szűkebb intervallum megállapításához támpontot nyújt az a körülmény, hogy a kápolnát, ahová a szobor került, 1516-ban alapították. Lásd erről: Súpis I'araiatok na Slovensku. Bratislava, 1968, zv. 2. 214 old. Feltehető, hogy a faragvány 1516— 17-ben készül. 25 D e m k ó, K.: Lőcse története. I. Jog- Mű-, és Művelődéstörténeti rész. Lőcse, 1897 Képmelléklet a 222 lap után. 26 B e k e, L.: Az ornamentika a középkori festészetben. Géppel írt egyetemi szakdolgozat, 28 old. 15 csoport, 27 Példaként említhetjük a besztercebányai (Banska Bystricai) Borbála oltár egyes szerkezeti elemeinek és a lőcsei Jakab főoltár megfelelő helyeinek egyezését. Egy közös Visierunggal itt mindenképpen számolhatunk : hogy ez vándorolt egyik helyről a másikra, az a legvalószínűbb. Egy másik példa: M. Pacher a salzburgi oltárszekrény egy részét készíti el bozeni műhelyében, az oltár összeállítását és egyes részeinek kiegészítését 1495ben a helyszínen végzi. (Lásd. R a s m o, N.: Michael Pacher. München, 1969. 182 old.)
