Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 44. (Budapest, 1975)
WESSETZKY VILMOS: Gondolatok és kérdések egy Osiris szobrocskával kapcsolatban
felveti e jelvény mibenlétének kérdését, ezért szobrocskánk ábrázolásával kapcsolatban erre ki kell térnünk. A ladanisterionként felfogott mezőgazdasági eszközre vonatkozó Newberry-féle véleményt 5 már Sethe is cáfolni igyekezett. 6 A még a későbbi irodalomban is előforduló felfogást, ill. alkalmazási módot Griffithsnek Lucas-Harrisra való hivatkozása végleg valószínűtlenné tette. 7 Több joggal vetődhetett fel az ugyancsak többek által képviselt gabona cséphadaróként való felfogás, azonban az ábrázolásokon oly általános a levágott gabonára ráhajtott állatok által taposással történő cséplés, hogy jellemző mezőgazdasági eszközként el nem ismerhetjük. Még erőteljesebben jelentkezett az a nézet, hogy a nhßhß korbácsot képvisel. Utolsó művében Junker 8 is a pásztortevékenységgel hozta összefüggésbe használatát. Nem felel meg ennek azonban sem az általánosan terelőeszközként használt korbácsnak ismert formája," sem a nhßhß jellemző módon való ábrázolása, amely egy korbácsként való elképzelést nem enged meg. Ha pásztoreszközről lenne szó, akkor annak dísztárggyá való átalakulását is teljesen feleslegesnek kell tartanunk. Jequier a nhßhß kizárólagosan szimbolikus értelmezésével nem fogadja el a «flagellum» és a légykergető eredetének egyezését 10 azonban a teljes formaegyezésen kívül, egy bizonyos jelképes tartalom is emellett szól. Ahogy az utóbbi az óbirodalomban megjelenik, az ábrázolásokon feltüntetett alakjával és anyagával jelzi, hogy nem nagyobb állatok, hanem elsősorban az Egyiptomot évezredek óta sújtó nagytömegű és rendkívül erőszakos legyek vizesére szolgált, (Az utóbbi tulajdonság jelképezését véljük az arany légy kitüntetésben.) 11 Akármilyen anyagból is készültek a szálak, járás közben, és elsősorban a zavartalan pihenés végett egyaránt használták. Az ágy felszerelésének ugyanúgy tartozéka mint a fejtámasz és a párna. 12 A három vagy több szálas lengető részhez járult az a módosítás, hogy a szálak közé gyöngyszemeket, gombokat fűztek, amelyek díszként hatottak, de zörgésükkel a kívánt hatást is elősegítették. (Ezt a célt szolgálták és szolgálják Egyiptomban azok a sásból készült, és erős zizegő hangot adó légykergetők, amelyek közül egy múlt századból származó példánynak fényképét 3. képünk mutatja be.). A gyöngyszemeket vagy gombokat nemcsak a festett ábrázolások, hanem a gondosan megformált bronzszobrocskák — így a budapesti példány is — feltüntetik a fonatok közti kis köröcskék ábrázolásával. Amennyiben tehát nem pásztoreszköz használatáról van szó, akkor a M'3-jogar analógiájára ez is uralkodói jelvény volt. Ily értelemben szerepel már a Narmer buzogányon az Alsó- és Felső-Egyiptom koronájával ellátott király kezében. 13 A jelvény magyarázatát védő, oltalmazó jellegében kereshetjük. Egy hasonló 5 N c w b e r r v, P. E.: The shepherd's crook and the so-called «flau» or «scourge» of Osiris. JEA 15 (1929) 84 sköv. old. «Sethe, K. : Urgeschichte und älteste Religion der Ägypter. Leipzig, 1936. 66 old. 1. jegyz. 7 Griffith s: i. m. 68. old. és 218. jegyz. 8 J u n k e r, H. : Die Geisteshaltung der Ägypter in der Frühzeit. Osterr. Akad. d. Wiss. Phil.-hist. Kl. Sitzungsber. 237. Wien, 1961. 78. old. 9 Pl. Tomb of Urarna. D a v i s, N. d e G. : The rock tomb of Sheikh Said. Egypt Expolation Fund. Archeological Survey of Egypt. Memoir 10. London, 1901. Pl. VIII. 10 J é q u i e r, G. : Les frises d'objets des sarcophages du Moyen Empire. IFAO. Mémoires 47. Le Caire, 1921. 190. ill. 187 sköv. és 255 sköv. old. 11 B i s s i n g, F. W. : Die tapfere Fliege. Praehistorische Zeitschrift 34/35 (1949 — 50) 217-219. old. 12 E r m a n — Ranke: Ägypten. Tübingen, 1923. 212. old. 58. kép. 13 V a n d i e r, J. : Manuel d'archéologie égyptienne. I. Paris, 1952. 602 — 603. old. 394. ábra.
