Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 44. (Budapest, 1975)
WESSETZKY VILMOS: Gondolatok és kérdések egy Osiris szobrocskával kapcsolatban
G O N D O L A T O K É S KÉRDÉSEK EGY OSIRIS BRONZSZO BR ÓCSKÁVAL KAPCSO LATBAN Az egyiptológiai gyűjteményekben nagy számmal található szobrocskák is igazolják, hogy Osiris legfőbb képviselője az ókori Egyiptomot legerősebben és egységesen jellemző eszmének, az örök életben való hitnek. Általánosan elismert tiszteletének kutatása azonban — óriásinak minősíthető irodalma 1 ellenére — több vonatkozásban is vet még fel kérdéseket. E helyen nem térhetünk ki olyan többször tárgyalt, de erősen vitatott problémákra, mint nevének jelentése, kultuszának eredete, vagy mint az óbirodalomtól a késői, illetve a római korig terjedő tiszteletének alakulása Egyiptomban, majd Egyiptomon kívül, viszonya kezdetben a Re valláshoz, a legkésőbbi időben Sarapishoz, misztériuma ugyanezen korokban, alakja és szerepe a néphitben. Nem alakult ki egységes vélemény nagyszámú kultuszszobrocskái ábrázolásmódjának, a jelvényeknek, a korhatározó és lokalizálási lehetőségeknek és liturgikus szerepüknek tekintetében sem. Az utóbbi szempontból külön témát jelenthet a római korban az Egyiptomon kívül talált Osiris szobrocskák kultikus jelentőségének kérdése. Ennek kategorikus tagadását viszonylag nagyszámú előfordulásuk sem engedi meg, azonban szélesebb területre kiterjedő részletes vizsgálatuk, amely a késői kori Osiris kultusz egyiptomi alakulása szempontjából sem közömbös, még nem történt meg. . A felsorolt legtöbb kérdés a Szépmííveszeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének jó állapotban levő, szép kidolgozású, feliratos Osiris szobrocskájának vizsgálatánál is felvetődik (1 — 2. kép).- Az álló alak a szokásos múmialepelben van ábrázolva. 3 Tömör öntésű az uralkodói jelvények kivételével, amelyeket utólag illesztettek a kézfejbe. Teljesen nyilvánvaló ez a pásztorbot esetében, amely a kéz felett nem is simul a múmiatesthez. Az 1,5 cm széles, 3 cm hosszú csapszöggel ellátott üreges kiképzésű talapzat négy peremrészén bekarcolt felirat van. A szobrocska a korona bal oldali szarvrésze végének sérülésén kívül sértetlen. A test kiképzése szinte tökéletesnek mondható. A Roeder-féle meghatározás szerint 4 az alsó-egyiptomi típusban ábrázolt alak jobbkeze a bal felett a mellen nyugszik. A két kézfő a múmialepelből szélesen kitáruló nyíláson át nyúlik ki, és tartja az uralkodói jelvényeket. Á pásztorbot az azt fogó kéz felett hirtelen megtörik és a test, ül. a láb irányában egyenesen folytatódik. Mindkét jelvény fogója vonalkázással díszített. Az ún. «korbacs» ábrázolása az eltérő vélemények miatt 1 Legjelentősebb legutóbbi feldolgozása részletes irodalommal: Griffith s, J. G.: The origins of Osiris. Münchner Ägyptologische Studien 9. Berlin, 1966. 2 Lelt, sz. 51. 2279. 3 Lelőhelye ismeretlen. Méretei: M.: (a széles csapszöggel) 24.7 cm, szél.: (könyök magasságban) 5.3 cm. 4 R o e d e r, G. : Ägyptische Bronzefiguren. Staatliche Museen zu Berlin. Mitteilungen aus dei' Ägyptischen Sammlung. Bd. VI. Berlin, 1956. 138 sköv. old.
