Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 43. (Budapest, 1974)

PATAKY DÉNES: A Szépművészeti Múzeum néhány impresszionista rajzáról

A SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM NÉHÁNY IMPRESSZIONISTA RAJZÁRÓL A budapesti Szépművészeti Múzeumban levő impresszionista rajzok közül most néhány olyan rajzot közlünk, melyekkel kapcsolatban félreértést kell tisztázni, vagy melyekkel az eddigi publikációk mostohán bántak. Elsőnek Edouard Manet Barricade című, 1871-ben készült remekművével foglalkozunk. Manet a francia—német háború kitörése után családját Oloron-Sainte-Marieba, a Basse-Pyrennées-be küldte, maga azonban Parisban maradt, mint a garde national hadnagya. Paris kapitulációja után 1871. február 12-én családja után utazott. Csak 1871 májusában, a kommün utolsó napjaiban tért vissza Parisba, ahol még folytak az utcai harcok és napirenden voltak a kivégzések. Az események Manet-t nagyon megviselték. Élményeit két kőrajzban dolgozta fel, az egyik a „Polgárháború'') Guerre civile, 09. kép)

1

, a másik a„Barricade" (70. kép)-. A „Polgárháború" egy halott katonát ábrázol az utcán fekve. Ezen egy régebbi, 1804-ben festett képének, ill. töredékének, a „Halott torreádor"-nak alakját használta fel, mely már maga is átvétel volt egy akkor Velazqueznek tulajdonított XVII. századi festmény, a „Halott harcos" után. A „Barricade"-on pedig, mely kommünárdok kivégzését ábrázolja, a „Miksa császár kivégzésé"-nek egyik részletét, a kivégző peloton csoportját használta fel a kompozícióhoz.

3 A rajz hátlapján a «Miksa császár kivégzései kőrajzi változatának ez a részlete tükörképesen át is van kopirozva, előbb bekarcolva, majd az egyes alakok vonalai ceruzával utána húzva (71, 72. kép). A kőrajz csak Manet halála után került kiadásra, de a művésznek nyilván volt levonata, mert az átrajzolás — rátéve a lithográfiára — pontosan megegyezik azzal. A „Barricade" vázlatán Manet csak az egyenruhákon változtatott, itt a katonák a jellegzetes, elöl kétoldalt felhajtott francia katona-köpenyt, a capote-ot viselik. A «Barricade vázlatával kapcsolatban két tévedést kell tisztázni. A különben igen pontos és preciz Tabarant «Manet, histoire catalographique» című munkájában

4 leírja a «Barricade» vázlatát, de «Guerre civile» néven. Guérin «L'oeuvre gravé de Manet» című munkájában pedig nem csak a 70 sz. alatti «Barricade» kőrajznál említi a Majorszky (sic!) gyűjteményben levő vázlatot, hanem, Tabarant-ra hivatkozva a 75 sz. alatt felvett «Guerre civile» kőrajznál is. A zavart nem tisztázta Tabarant sem nagy munkájában, a «Manet et ses oeu1 Guérin, M.: Geuvre gravé de Manet. Paris, 1944. No. 75. 2 Guérin, M. : i. m. No. 70. a Tus, aquarell, fedőfehér, 402 x 325 mm. Jean Dollfus, majd Majovszky gyűjtemény Majovszky Pál ajándéka, Ltsz. 1935 — 2734. 4 Tabarant, A. Manet, Histoire catalographique. Paris, 1931. 530. No. 41. 12* 179