Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 42. (Budapest, 1974)

TÁTRAI VILMOS: Hercules a válaszúton. Matteo Balducci cassone-képe a Szépművészeti Múzeumban

A moralizált, kettős táj antik szerzőknél (Dio Chrysostomos, Themistius, Troilus Rhetor, Lactantius) sokféle változatban, újabb és újabb részletekkel bővítve fordul elő. Megtaláljuk náluk egyrészt a Bűn oldalán a virágos mezőt, a kényelmes, enyhe utat, majd a mélybe vezető szakadékot, másrészt az Erény oldalán a rögös, meredek utat, amelynek végén azonban az erényes életet választókat idilli fennsík fogadja. 26 Illusztrálásul elég ha most csak Maximinus (Pseudo-Vergilius) sorait idézzük, Panofsky alapján : 27 «Nam via virtutis dextrum petit ardua callem Difficilemque aditum primo spectantibus offert Sed requiem praebet fessis in vertice summo. Molle ostendit iter via laeva, sed ultima meta Praecipitat captos volvitque per aspera saxa.» Az írásos források mellett azonban igen erős bizonyos képhagyományok hatása. A sövénnyel körülzárt erény-kert a «hortus conclusus» megfelelője, közepén a kút, az Elet Kútja. A Bűn-Gyönyör oldalán viszont ennek világi változatát, a Szerelem Kertjét látjuk, állatokkal, szerelmespárokkal, és az Ifjúság Kútjával: a későgótikus udvari művészetnek a reneszánszban is továbbélő motívumai. 28 Éppen Pinturicchio Zsuzsanna és a vének kompozíciója a vatikáni Appartamento Borgiaban jó példa arra, hogyan képzelték el a reneszánszban a Szerelem Kertjét. 29 Mindkét oldalon előfordul a nyúl, mint a Luxuria megtestesítője. 30 Az erények kertjében egy nő elejtett nyulat tart a kútkáván ülő, hárfázó társa elé: Luxuria legyőzésének szim­bóluma. Ketten dárdával és nyíllal közelednek az erdőből, ami már mitológiai motívum: a szűz vadászistennő, Diana birodalmává alakult át a keresztény hortus conclusus. A muzsikálók jelenlétét a zene és az erény összefüggése indokolja, míg a nyitott udvarban ülőkben a boldog öröklétnek örvendő erényes emberek gyüleke­zetét ismerhetjük fel. Miután a fentiekben sikerült választ találnunk a kép származását, szerzőségét és ikonográfiáját érintő néhány kérdésre, megállapíthatjuk, hogy múzeumunk új szerzeménye méltán tarthat számot az olasz művészet kutatóinak érdeklődésére. TÁTRAI VILMOS 28 P a n o f s k y, E. : I. m. 48 - 49., 65. old, "Panofsky, E.: I. m. 66. old. 28 Lexikon der christlichen Ikonographie. Rom, Freiburg, Basel, Wien, 1970. «Gar­ten» címszó, II. kötet, 78 — 82. old; «Brunnen» címszó, I. kötet, 330 — 335. old.; Van Marl e, R. : Iconographie de l'art profane au Moyen-Age et à la Renaissance. La Haye, 1932. 426 — 432. old.; az erények kertjéről, főleg a német középkori irodalomban, lásd: Stammler, W. : Wort und Bild. Berlin, 1962. 106 - 116. old. 29 Carli, E. : I. m. 70. kép. 30 Lexikon der christlichen Ikonographie. II. kötet. Rom — Freiburg — Basel — Wien, 1970. «Hase» címszó. 222-225. old.

Next

/
Thumbnails
Contents