Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 42. (Budapest, 1974)

TÁTRAI VILMOS: Hercules a válaszúton. Matteo Balducci cassone-képe a Szépművészeti Múzeumban

Matteo HERCULES A VÁLASZÚTON Balducci c a s s o n e k é p e a S z é p m il v é s z e t i Múzeumban Erwin Panofsky «Hercules am Scheidewege» című tanulmányában részletesen foglalkozik Raffaellonak a londoni National Galleryben őrzött korai művével, a «A lovag almaval».

1 Fejtegetései végeredménye: Raffaello képén az Erény és Bűn között választó «prodikoszi» Hercules helyébe római történeti személyiség, Scipio Africanus került ; a moralizáló mese főhősének megváltoztatását az indokolja, hogy a kép a sienai Borghese család egyik Scipione nevű tagja ifjúkorba lépése alkalmából készült. Annak egyik közvetett bizonyítékaid, hogy a Raffaello mű egykor Sienában volt, utal Panofsky egy, a sienai Palazzo Saraciniből eltűnt cassoneképre, amely Schubring jegyzékében 520. szám alatt, méret megjelölés nélkül, és Berensonra való hivatkozással Matteo Balducci munkájaként szerepel.

2 Ha ez valóban «Hercules álmát» ábrázolja — érvel a szerző — akkor festőjének feltétlenül ismernie kellett Raffaello képét, mert egyébként a kor olasz művészetében nem találunk további példákat a választásjelenet alvó központi alakkal történő feldolgozására. Minthogy azonban a cassonekép időközben sienai őrzési helyéről eltűnt, Panofsky kénytelen beérni Schubring Berenson közlésére támaszkodó adatával. 1910-ben Jacobsen,

3 Schubringgal egyidőben, 1915-ben pedig Luigi Dami

4 tesz említést ugyanerről a Balducci műről, amely tehát 1915 és Panofsky tanulmányának megírása, azaz a húszas évek vége között kerülhetett el a Palazzo Saraciniből. A Szépművészeti Múzeum 1971-es új szerzeményei között van egy festmény, amely, mint formátuma elárulja, eredetileg cassonéhoz tartozott (38. kép).

5 Témája : Hercules a válaszúton, pontosabban : Hercules álma. Még amikor budapesti magántulajdonban volt, vette fel Pigler Andor Barockthemen-jébe, a XV. század második felében működő ismeretlen umbriai festő alkotásaként.

6 Ezzel a meghatározással került aztán 1971-ben leltározásra. A festményen az általánosan umbriai jellegzetességeken túl jól megfigyelhetőek azok a vonások, amelyek Pinturicchio hatására vallanak, formában, típusban, a 'Panofsky, E.: Hercules am Scheidewege und andere antike Bildstoffe in der neueren Kunst. Leipzig — Berlin, 1930. 2 P an of sky, E.: 1. m. 144. old. 1. jegyzet; S c h u b r i n g, P.: Cassoni. Ein Beitrag zur Profanmalerei im Quattrocento. Textband. Leipzig, 1915. 143. old. «Im Palazzo Saracini in Siena soll es nach Berenson einen «Eroole al bivio» von Matteo geben.» Lásd még: 344. old. M a c o b s e n, E. : Sodoma und das Cinquecento in Siena. Strassburg, 1910. 95. old. «In Siena begegnen wir noch Bildern von Balducoio in der Opera del Duomo. . . und in der Galerie Saracini (einige gute Tondi und ein Cassone). 'Da m i, L.: Siena e le sue opère d'arte. Firenze, 1915. 54. old. «Balducci M.: 1424, Sogno d'Ercole». 5 Fára ragasztott vászon, 67X156 cm. Ltsz. 71. 6. A restaurálás Pernek István munkája. 6 P i g 1 e r, A.: Barockthemen. II. kötet. Budapest, 1956. 117. old.