Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 42. (Budapest, 1974)
G. AGGHÁZY MÁRIA: Újabb adatok négy szobormű témaválasztásához
irodalomra általában jellemző lett, hogy nem annyira Artúr király a főhősük, hanem társaságának egyes más lovagjai, elsősorban Tristan. Az északi előkelők: Este-k, Gonzaga-k, Visconti-ak, Carrara-k könyvtárai gazdagok voltak az egyes hősök regényes életrajzait tartalmazó miniatúrás kódexekben és azokat szívesen kölcsönözték egymásnak. 6 Később azután maguk is szerveztek, vagy résztvettek ezek mintájára rendezett lovagi tornajátékokon. így 1415-ben a velencei Piazza San Marcon tartott torneo cavalleresco-n résztvett Gianfrancesco Gonzaga. Ekkor találkozhatott először Pisanello-val, aki ugyanakkor fejezhette be velencei munkáját, ami azonban időközben elpusztult. Legújabban hozták viszont felszínre a mantovai Gonzaga-várkastélyban monumentális méretekben tervezett, de a művész 1455-ben bekövetkezett halála miatt csak részleteiben befejezett freskóját, ami a «Lonazep»-i lovagtornát ábrázolja. Firenzében 1409-ben Lorenzo de Medici nagyarányú giostra-ban vetélkedett és ezzel kapcsolatosak Angelo Poliziano Stanza-i. 1474-ben pedig «Il Magnifico» fivére, Giuliano tornajátékán a résztvevők között szerepelt Rodolfo Gonzaga klasszikus jelmezben. Poliziano költészete formájában a Firenzében uralkodó irányt, a választott kivételesekhez szóló «umanesimo classico»-t képviseli. Mégis ezzel párhuzamosan, vagy ellentétesen jelentkezett ott is a franeovenetoi eredetű «umanesimo cavalleresco» hatása, amit Pulci : Morgante Maggioreja jelent. 7 Eszakolaszországban a képzőművészetek területén Modena dómjának oldalbejárata, a Porta della Pescheria kapuívén Artúr küzdelmének ábrázolása, hosszan elnyúló vitákra adott alapot. Ma már azonban az itáliai és külföldi vélemények egybehangzóan elfogadják azt a nézetet, miszerint G. Monmouth 1135/36-os első irodalmi összefoglalása előtt keletkezett ez a legkorábbi képzőművészeti feldolgozás. A Salvini-től idézett nonantolai, Val Pieve di S. Michèle Arcangelo párhuzama kapcsán 8 merülhet fel a gondolat, hogy a Lombardiában régtől és több városban meghonosodott ír szerzetesek (ekkor már: scotti peregrini) csoportjaitól terjesztett szájhagyomány egy részletét faragták kőbe Modenában. Visszatérve a mi sokkal későbbi ábrázolásunkra, a fenti előzmények alapján lehetségesnek látszik, hogy az előtérbe nyomuló és közkedveltté vált Tristantörténet egy epizódjával állunk szemben. Ez a kérdés felvetődött már korábban egy 1913-as párizsi kiállítás alkalmával, de Koechlin idézett nagy művében arra hivatkozott (vol. IL p. 377.), hogy ennek a feltételezésnek bizonyítékait nem találta meg. A normann Beroul 1200 körüli verses regényében, az első teljes irodalmi Tristan feldolgozásban csakugyan nincs szó erdei lakról és az öreg Gouvernalon kívül a szerelmeseknek nincs is más társuk erdei magányukban. A rossz időjárás ellen csak maguk eszkábálta lombsátruk védi őket. A későbbi, XIII. század vége és a XV. század között létrejött próza változatok sorában olyan eltérések találhatók pl. hogy Morois erdejében «s'installent dans une maison, située au pied d'une roche et construite par un demoiseau de Cornouaille, qui y avait amené sa dame. . .» sőt velük maradt egy udvarhölgye is Iseut-nek. Az erdőből szerezhető táplálékokon kívül pedig Gouvernai egy szomszéd kastélyból gondoskodhatott számukra a legszükségesebbekről. 0 Malory-nál pedig (ed. princ. Caxton London, 1485) La Beale Isoud-ot. . . «brought her into a forest to a fair manor, and Sir Tristram there abode 6 Branca, D : a no. 3. alatt idézett mű. p. 176 e ss., 200. 'Ruggier i, Kuggero, M.: p. 199-től a n° 3 alatt i. m. 8 S a 1 v i n i, R.: II Uuomo di Modena. Modena. 1966. p. 68, 97. L e j e u n e, R.: La légende du Roi Arthur dans l'iconographie religieuse médiévale. Archeológia. Paris. 1967. No. 14. p. 51 —55. Quint a v a 11 e, A. C: Romanico padano, civiltà d'occidente. Firenze, 1969. p. 25. 'Löset h, E. : a no. 3. alatt i. m. p. 43. par. 52.
