Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 41. (Budapest, 1973)

MOJZER MIKLÓS: Antonio Carneo két képe

amilyennel Carneo művészetében ritkán találkozunk. A kompozícióban Carneo ezúttal Tiziano emlékének hódolt.

4 A viszonylag korai művek közé kell sorolnunk : időben a S. Tommaso che dispensa pane ai poveri (Szt. Tamás kenyeret oszt a szegényeknek) a Besnate-i plébániára került nagy, jelzett oltárképe közelébe, amely a művész legjobb, legnagyobb méretű oltárműve s egyáltalán főműve.

5 A kép terét feszegető kompozícióba a budapesti magángyűjtemény képén balra a háttérbe megkapó tájrészlet is szorult: stilárisan, alkonyati világításával nagyon hasonló a Besnate-i oltárkép tájrészletéhez. Ezekkel a szép tájrészletekkel a festő igen szűkmarkú volt : Az Ősz és A Tél allegóriáinak hátterében is igen kis részleteket nyújtott belőlük, mint akit a legkevésbé sem érdekel a környezet, csak a népies-horror hatású véres dráma, amely megrázza és groteszken intő példával látja el a szemlélőt. Az «Abraham áldozata»-képen azonban szelídebb, ellágyultabb hangon szól; a fiú alakján a fények finom átmenete, a megindítóan gyengéden tartott és szinte Van Dyck-i finomsággal megfestett apai balkéz, az öregesen és elszántan emelkedő, kést tartó jobb és ezt ölelő mozdulattal lefogó, nagy fenekét mutató angyal paraszti dráma színjátszóiként hatnak. A nehézkesen lobogó drapériák élénk színfoltjai helyenként szinte áttetszőek s párásabbak, mint ez Carneo művein általában szokásos. A velencei barokk «luminismo»-jának bűvöletében Carneo e műve — akaratlanul is — Andrea Celesti festői modorával rokon. Az «Abraham áldozata* az udinei művész egyik legjobb és legeredetibb műve.

0 MOJZER MIKLÓS 1 Vö. Tiziano: Ábrahám áldozata. Velence, eredetileg a S. Spirito in I sola-templomban, 1656-tól a S. Maria della Salute sekrestyéjében. A kompozíciót Carneo csak néhány lényeges vonásában hasznosította. Ábrahám vörös öltözetétől eltekintve a színekben pedig erősen eltért a tizianói példától; — mintha inkább Maffei-t tanulmányozta volna ekkor. A velencei mennyezetképet Carneo bizonyára látta — a saját alkotását azonban nyilván Udinében, valamivel később és rá jellemzően talán rajz vagy metszet segítségéve] «transzponéilta». K-zzel kapcsolatban Carneo művészi jellemének legpontosabb leírását elsőnek C. l-t a g g h i a n t i nyújtotta (Le Arti III, 1940 - 41. 456). 5 R i z z i, A.: i. m. 21. sz. eredetileg az udinei S. Lucia-templom számára készült, 1. B a r g e 1 1 e s i, G., Arte Veneta IX. 1955. 218. és Mostra del Bombelli e del Carneo. Udine, 19(54. 48. sz. Kisebb táji részlet a Szt, Jeromos-képen (Spilimbergo, kanonokok háza), Rizzi, A. : i. m. 115. "Ar si an, E.: Il Concetto di «luminismo» e la pittura veneta barocca. Milano, 1946. - M o r a s s i, A., Arte Veneta XVIII, 1964. 227 -233.