Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 41. (Budapest, 1973)

SZABÓ MIKLÓS: Az i. e. VII. századi boiótiai agyagszobrászat kérdéséhez

14. Olympia, Múzeum. K 167.Boiótiából? M.: 11,8 cm(12. kép^Zervos, Ch.: La civilisation hellénique I. Paris, 1969. 14.1. kép. 15. Budapest, Szépművészeti Múzeum. 51.137. M.: 10.1 cm (13—15. kép). Jellegzetes «szakallas» profil; a ló farkán firnisz-csíkozás. 16. Houston, Museum of Fine Arts = Hoffmann, H.

: Ten Centuries that shaped the West. Mainz, 1970. 249 sk., 113. sz. (képpel). A «kentaur-muhely», a fenti listán szereplő darabok, valamint az i. e. VI. század elejére keltezhető «firnisz-lovak» összefüggése érdekes tanulsággal szolgál. Úgy látszik ugyanis, hogy az i. e. VII. századi boiótiai koroplasztikát élénk kísérletező kedv jellemezte, s nem beszélhetünk olyan absztrakt és szkématikus díszítő stílusokról, mint a VI. században a «firnisz-csikos» vagy a «red on white» festés kapcsán. A columbiai kentauron, vagy az athéni kecskés csoport állatfiguráján már szerepet kapott a firnisz-csíkozás, a firniszlovasoktól függő darabok némelyikének festését viszont egyfajta primitív naturalizmus jellemzi. Igen jó példa erre a tendenciára a berlini Pergamon-Múzeum egyik boiótiai lovasa (16. kép),

31 melynek profilja szorosan összefügg a «firnisz-lovasok» némelyikével, ugyanakkor azonban mestere a festéssel a lovas arcának, a lótejnek, a sörénynek reális részleteit igyekezett visszaadni.

3A boiótiai koroplasztika itt összeállított i. e. VII. századi anyaga alapján úgy tűnik, hogy e század boiótiai «primitiv» művészete még korántsem lehetett olyan jellegzetes és önálló, mint az i. e. VI. századé. A század második felében, ill. végén működő műhelyek különböző görög központok hatása alatt inkább csak keresték a sajátos és önálló kifejezési formákat. A termékenyítő inspiráció elsősorban Athénból érkezett, bár emellett más külső tényezőkkel — mint pl. a kykladikus agyagplasztika hatása — is számolhatunk. Kétségtelen viszont, hogy az i. e. VI. század különböző stílusainak, tendenciáinak genetikus előzményei e korszak terrakotta művészetében gyökereznek. SZABÓ MIKLÓS 30 A U —12. képekért az athéni Német Régészeti Intézet fotótárának (neg. szám: 70/728 — 9), a közlési engedélyért W.-D. Heilmeyernek tartozom köszönettel. A darabokat 1970-ben Olympiában W.-D. Heilmeyer jóvoltából tanulmányozhattam, s tóle tudom, hogy nem olympiai, hanem boiótiai leletekről van szó. Vö. H e i 1 m e y e r, W.-D.: Frühe olympische Tonfiguren. Ol. Forsch. VIII. Berlin, 1972. 83. 31 A fényképekért és a közlési engedélyért a Staatliche Museen zu Berlin antik gyűjteményének, személy szerint I. Kriseleitnek tartozom köszönettel. Lelt. s/..: T( '. S414. L.: S ch. i f n e r, K.: Griechische Terrakotten. Leipzig, 1959. 23. old., 1. sz., 1. t. 32 Vö. W i n t e r, F. : i. m. 7/5.