Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

KAPOSY VERONIKA: XVIII. századi francia rajzok a Szépművészeti Múzeumban

Inkább a tárgyilagos megfigyelésre, és a tárgy reprodukálására törekvő precizitás jellemzi, ami a szobor lerajzolásából, vagy egy másolat céljából készült rajz jelle­géből természetszerűen következik. Mégis ezen túlmenően, a vékony kontúrvona­lak, a hideg szürke lavírozás, a hol lebegő, hol pedig a test idomaira tapadó ruha redőinek rajzolásmódja Moreau késői, klasszicizáló műveivel rokon. 10 A könnyed mozgású légiesen karcsú alakok, a finoman pikáns bájos arcok nem Moreau figuráira, hanem a francia szobrászat egyik kedvelt mesterének Claude Michel, másként Clodion (1738—1814) alkotásaira emlékeztetnek. Hogy az 1704­ben készült Moreau rajznak Clodion műve szolgált előképül, meggyőz bennünket a közel egy korban készült hasonló szoborral való összevetés. A New York-i Frick gyűjteményben levő «Szatir két baechánsnőveb) című terrakotta szoborcsoport Clodion 1700-ban Rómában készített és jelzett alkotása (02. kép). 11 Nemcsak a fi­gurák arányai, a testek lágy formái, a kígyózó karmozdulatok, szökdelő lépésük, de az arcok típusa is megegyező. A háromnegyed profilban ábrázolt gömbölyű állú, figyelő tekintetű nőalak, éppúgy felismerhető a szobron, mint a kissé előrehajló, lefelé tekintő bacchánsnő szívalakú arca. A New York-i szobor két évvel később készült Rómában, mint a Moreau rajz. Clodion 1702-től a francia Akadémia ösz­töndíjasa volt Rómában, 12 s innen küldhette haza Párizsba azt a szobrocskát is, melyet rajzunkon láthatunk. Moreau 1701 óta Le Bas rézmetsző műhelyében dol­gozott Párizsban, 13 s esetleg metszetet akart készíteni a szoborról, ezért rajzolta le. Lehetséges, hogy szobrász barátai hívták fel figyelmét a külföldön élő fiatal mű­vész alkotására, mely annyira megtetszett neki, hogy lerajzolta. 14 Fddig nem sike­rült az előképül szolgáló Clodion szobor nyomára bukkanni, de feltehető, hogy va­lamelyik francia gyűjteményben ma is őrzik, s ha provenienciája ismeretes, fény de­rülhet arra is, hol látta és rajzolta le annak idején Moreau le Jeune. KAPOSY VJÍBONIKA 111 IM. Az athéniek elindulása, 1 796-ból származó lavírozott tollrajz, Alençon, Musée des Beaux-Aits. V i a t t e, F. : Alençon, dessins du musée des Beaux-Arts. Revue de l'art. 1971. No. 14. 96- 97. Nr. 8. n Po p e _ H e n n e s s y, J. - R a d c 1 i f f e, A. F. : The Frick Collection. Yol. IV. Sculpture. New York, 1970. 98- 101. Jelezve: «Clodion. M. in Koma. 1766». 12 Clodion először nagybátyja L. S. Adam, majd Pigalle tanítványa volt. 1759-ben akadémiai díjat nyert, 1762 decemberében ment Rómába. T h i e m e, U. — B e c k e r, F.: I. m. VII. Leipzig, 1912. 110 - 11. L a p a u z e, H. : I. m. 257. T h i r i o n, IL: L. S. Adam et Clodion. Paris, 1885. 13 Moreau 1758-ban mesterével Le Lorrain-nel Oroszországba ment, s annak 1759-ben bekövetkezett halála után tért vissza Franciaországba. A d h é m a r, J. : Gra­phie Art of the 1 8 th Century. New York - Toronto - London, 1964. 161- 164. 14 Moreau le Jeune 1765-ben Domenique Pineau szobrász lányát vette feleségül. Apó­sának arcképét 1770-ben karcolta rézbe «Merelle filins» fest menve nyomán. T h i e m e, U. - Becke r, F.: I. m. XXV. Leipzig, 1931. 128. M a h é r a u 1 t, M. J. F.: L'oeuvre de Moreau le jeune. Baris, 1880. X.; B o c h e r, F.: Jean-Michel Moreau le jeune. Catalo­gue raisonné. Paris, 1882. 20 — 21 old., 42. sz.

Next

/
Thumbnails
Contents