Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)
EISLER JÁNOS: Habsburgokat ábrázoló márványreliefek a Régi Szoborgyűjteményben
Ugyanilyen szoros a kapcsolat, ami a technikai megoldásokat illetik, a bécsî. reliefek ill. mellszobrok és a budapesti reliefek között. A bécsi márványbüsztökön — melyek I. Lipótot, Eleonóra Magdalénát és a még gyermekkorban levő I. -Józsefet és VI. Károlyt ábrázolják — a paróka és az öltözék felülete határozottan különül el a «polirozott», simára csiszolt arcfelülettől. Ezeken a mellszobrokon a különböző anyagféleségeket a márvány felületének különböző, eltérő finomságú kidolgozása érzékelteti. Fogasvésővel történik a paróka hajzatának hullámos, jól elkülönülő fürtjeinek kidolgozása, pontfúró lyukai lazítják fel a csigaházszerűen göndörödő tincseket. Határozottan metszett tágranyitott szemekben a szembogár kissé kitüremkedik a szemgolyó és az írisz felületének magassága fölé. 13 Ugyanezek jellemzik a reliefek faragását is. Gyengébb technikai felkészültséggel, de ugyanezt a faragási módot figyelhetjük meg a budapesti reliefeken. A hegyes és fogas véső, pontfúró, különféle reszelők használata egyezik a fenti munkákon megfigyelhető eljárással. A budapesti reliefek készítője is kisméretű hegyes vésővel és pontfúróval alakítja az öltözék prémes részének szegélydíszeit, a paszományt és az ékszereket.. A páncél felülete a pesti reliefeken olyan simára csiszolt, mint az arcbőr felülete. A magasreliefszerűen az alap fölé emelkedő parókák fonatai hullámosan, egymástól mélyebb vésetű közökkel elválasztva omlanak alá az ábrázoltak vállára, a fóliátokon erősebb vagy gyengébb mélyítésű hullámvonalas vésővezetést látunk.. A parókákat a reliefek készítője fogas vésővel alakítja, pontfúró segítségével lazítja a fürtöket. Fúróval mélyíti ki a szemnek az orrhoz közel eső szögleteit, az orrlyuk mélyedéseit és a szájszegleteket, Fúróval készített mélyítéseket és lyukakat látunk I. Lipót és Eleonóra Magdaléna csipkéin, és a királyi utódok láncainak csatjain. Kézenfekvő tehát feltételeznünk, hogy a budapesti reliefek is abból a körből kerültek ki, ahol a bécsi mellszobrokat ill. reliefeket készítették. A bécsi büsztök 1693 — 97 között készülhettek: a két legifjabb Habsburgot, a majdani I. -Józsefet (szül. 1678) és VI. Károlyt (szül. 1685) gyermekifjúnak mutatják, I. Józsefet és VI. Károlyt a bécsi és budapesti reliefeken egykorúnak ill. (5 — 8 évvel idősebbnek látjuk, tehát e relifek egyidőben ill. később készültek, mint a márványbüsztök. A Kultermanntól Paul Strudelnek attribuait bécsi I. József és VI. Károly, és a budapesti, szintén őket ábrázoló reliefek között, noha az arcok életkora és az öltözékek nagyjából azonosak, két kis momentumban különbséget figyelhetünk meg: a .bécsi I. József nyakéket is visel, VI. Károly mellpáncéljának közepén függőlegesen lefelé tartó dísz található (50, 52. kép). Ezek az eltérések, és a két sorozat közti jelentékeny kvalitásbeli különbség arra utalnak, hogy a pesti reliefek készítője nem azonos a bécsi reliefek mesterével. A budapesti reliefen VI. Károly fejét még nem koszorúzza babérkoszorii, így kézenfekvő feltételeznünk, hogy a Bécsben történő spanyol királlyá való kikiáltása előtt kellett készülnie reliefjének. Még gyerekes, pufók arc 13—15 éves fiút ábrázol, tehát 1700 körül készült (48. kép). Ugyanebből az időből való az a relief, mely I. Józsefet ifjúnak ábrázolja (57. kép). 14 1. József babérral is szerepel a pesti sorozat egyik reliefjén (47. kép), és ha feltevésünk helyes, mely szerint a reliefeken csak már megkoronázott főnek jut babérkoszorú, akkor az őt ábrázoló e későbbi relief 1705-ben, vagy közvetlenül ezután készülhetett, mert -József apja halála után, 1705-ben lépett a trónra. Reliefje valóban egy harminc év felé járó fiatalem13 Az Ahnengalerie egészalakos szobrainak, a büsztöknek, általában Paul Strudel szobrainak technikai kivitelezéséről lásd S p i t z ni ii 1 1er, A.: i. m. 55 — 56. 14 Ltsz.: 53.659.
