Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)
SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Három kisbronz Pierre Legros I. műhelyéből
jellegét követve. A budapesti, a drezdai és a hamburgi csoport egyező figurái bizonyítékai annak, hogy több ilyen sorozat létezhetett, Valószínűnek tartjuk, hogy más múzeumokban és gyűjteményekben is találhatók szobrocskák ezekből a sorozatokból, csak még nem figyeltek fel rájuk, s így nem kerültek közlésre. A sorozatnak ismert figurái mind igen lendületes alkotások. Groteszk jellegük mellett az eleven fény-árnyék hatás és a drapéria formálásának mozgalmassága jellemzi őket. A három budapesti kisbronz Pierre Legros I. művészetéhez való kapcsolódását felismerve, a francia anyagban viszonylag szegény kisbronz gyűjteményünk gazdagodott figyelemreméltó darabokkal. Végezetül annak támogatására, hogy ezek a sorozatok valóban az ókor gondolkodóit kívánták bemutatni, megkíséreltük további kisbronzok ábrázolt személyeinek meghatározását, az ismert Aesopus és Diogenes figurákon kívül is. A budapesti prémsapkás és prémkabátos szakállas férfi így véleményünk szerint Anacharsis, a szkíta (37. kép). Erre utal északias öltözéke. Gnur király fia és Kalvid testvére volt. Anyja Görögországból származott. Nyolcszáz soros költeményt írt a szkíták és görögök szokásairól. Athénben élt egy ideig, majd visszatért hazájába. Mivel hazája szokásait meg akarta változtatni, testvére egy vadászaton nyíllal lelőtte. 8 A hamburgi katalógus csészét tartó alakja valószínűleg Thaïes (44. kép). Az árkádiai Bathykles halálakor egy csészét hagyott hátra, s elrendelte, hogy adják azt a legkiválóbb bölcsnek. A csészét Thalesnak adták, aki azt tovább küldte, míg végül mégis hozzá került vissza. Erre Thaïes az ajándékot a Delphoi Apollónak szentelte. 9 Ezek az ókori gondolkodók a X VII. században népszerű és francia nyelven is kiadott antik szerzők munkái nyomán válhattak ismertté és kaphattak szobrászi megfogalmazást. A szobrok többé-kevésbé groteszk megformálásában az antik •életrajzi források többnyire anekdotikus, néha nyersen tréfás hangjának hatását érezzük. A három budapesti, eddig ismeretlen kisbronz így művészi kvalitásai mellett érdekes kultúrtörténeti dokumentumnak is tekinthető. SZMODISXÉ ESZ LÄK Y ÉVA * Diog. Laert, I. 101. 9 Diog. Laert. I. 28. — Meg kell itt jegyeznünk, hogy Diogenessel is kapcsolatban áll egy történet, mely szerint eldobta ivóedényei, amikor egy fiút tenyeréből látott inni. (Diog. Laert. VI. 37.) Ezzel kapcsolatos ábrázolásokra vonatkozóan lásd: P igl e r, A.: i. m. 370 — 371. Mégis véleményünk szerint ez a szobrocska Thaiest ábrázolja, kezében megtiszteltetésének jelképével. Diogenes a sorozatokban léimpással és bottal került ábrázolásra, amint azt a budapesti és drezdai szobrocska is bizonyítja.
