Kaposy Veronika szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 40. (Budapest, 1973)

ZENTAI LORÁND: Egy firenzei állat-mintakönyv a Szépművészeti Múzeumban

7 (27. kép) — Ez az oldal is, az előzőhöz hasonlóan, áttételesen, az északolasz mintakönyv tradíció továbbélését jelzi. Valamelyest érződik az, úgy tűnik, 1400 körül kialakult kétszintes, az alapzatot talajréteggel jelölő szerkezet (25 — 2(5. kép).

2

" A teljes profilban ábrázolt álló ökör Giovannino de'Grassi bergamoi taccuinojában jelenik meg,

30 majd, nyilvánvalóan a firenzei mintakönyvekbe is átkerülvén, megfigyelhető például a század közepi cassone-festészetben.

31 A pihenő kutya típusának korai piéldája egy 1440 körül készült lombard mintakönyvben található, (25. kép)

32 hátra tekintő variánsa az ugyanabból az időből származó firenzei mintakönyvben, (26. kép)

33 melynek rajzstílusát követi a budapesti is. Nyilván ez utóbbinak is megvolt a pontosabb előképe ; hatása mindenesetre felfedezhető a századvégi cassor.efestményeken : JacojJO del Sellaionál, illetve Bartolommeo di Giovanninál.

34 7v és 10 (30. kép) a mintakönyv-lapok mai sorrendjéval kapcsolatban vetnek fel bizonyos problémákat. Eddig a felnyitott oldal-párok eredeti egymásmellettisége, részben motívum-kapcsolatokkal is megerősítve, valószínűnek látszott. Ilyen összefüggés lehetne 7v és 10 oldalak közt is, aholis mindkettőn megjelennek a sas-motívum variációi, és együtt szerepelnek az első és második mester munkái. 8-tól 9v oldalig, egy könnyen kiemelhető félbehajtott kettős-lapon, mely ma a mintakönyv közepét alkotja, teljes egészében a második mester rajzai találhatók. A kiemelt lap az ábrázolások szempontjából zökkenésmcntosen csak Ív és 2, valamint 15v és 16 lapok közé lenne beilleszthető, de az éles hajtás a kettős lap közepén ellentmond annak, hogy az valaha is a mintakönyv elején lett volna. Elképzelhető, hogy a második mester fűzött be magának később egy üres lappárt — így a 7v és 10 oldalpár képezhette a mintakönyv eredeti közepét. Célszerű a két oldal ábrázolásait együtt áttekinteni. A sün jellegzetes motívumának leszármazása jól figyelemmel kísérhető Giovannino de'Grassi bergamoi taccuinojától

35 az 1400 körüli firenzei mintakönyvön, (26. kép),

36 valamint a Vasari Libro-jából származó, általa Uceellonak tulajdonított, állat-mintakönyv-lapok egyikén

37 át a budapestiig. A sün, az ágaskodó nyúllal együtt megjelenik egy 1470 körül, Cherico körében illuminait firenzei kódex bordűrjében is.

38 Hasonló szarvas ugyancsak egy Cherico műhelyében készült miniatrírán látható.

39 A sas-ábrázolások egy kiterjedt firenzei mintalap-tradícióba illeszkednek, melynek fellelhető anyagát Degen hart gyűjtötte össze.

40 A 7v középső, 29 L. például két mintakönyvben : Róma, Gabinetto Nazionale dells Stampo, Fon do Nazionale, ltsz. 3727- 56., valamint Velen c, Calleria dell'Accademia, Ht-/.. 1-14. — S e h e 1 1 e r, R. W. : i. m. 22. sz.: lombard (milánói?), XV. század első negyede, illetve 23. sz.: lombard, 1400 körül. 30 Bergamo, Biblioteea Civica, ood. A VIT. 14. — S e hell e r, B. W'.: i. m. 21. f z. V a n M a r 1 e, R. : i. m. 43. kép. 31 Anghiaiï-mester: Aemilfus Paulus diadalmenete. — S e h u b r i n g, P.: 1 16. t-z. Jellemző a mintakönyv-tradíció alapsémáinak erejére, hegy természet tanúin anyai ecián néha, ösztönösen még Leonardo is követi ezeket — például egy ökör rajzán (P o p h a m, A. E.: Les dessins de Leonard de Vinci. Brüx; üee, 1952. 54. sz.). Bäch I, O. figyeli fel arra a drámai feszültségre, mely Dürer egyes állatrajzaiban a mintakönyv-! émák és a dinamikus mozgás megragadásának igénye közt keletkezett (i. m. 17.). 32 S c h e 1 1 e r, R. W. : i. m. 23. sz.; V a n M a v 1 e, B.: i. ni. 73. kép. 33 L. 16. jegyzet. 34 L. V a n M a r 1 e, R.: i. m. XII. 268. kép, illetve 28. jegyzet. 35 V a n M a r 1 e, R. : i. m. VIT. 41. kép. 3fi L. Ifi. jegyzet, 37 Stockholm, Nationalmuseum, ltsz. 46 a. — De g e n h art, B. — S e h m i t t, A.: i. m. 306. sz. 38 H e r m a n n, H. J. : i. m. XVIII. 1. tábla. 39 I. m. XXIII. tábla. 1(1 D e g e n h a r t, B. - Se h m i 11, A. : i. m. 408. s kk.