Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)
SZMODISNÉ ESZLÁRY ÉVA: Németalföldi, holland és flamand szobrok Magyarországon, IV
balti államokban, Franciaországban és Spanyolországban. 18 De éppen a misztikusok által elképzelt jelenettől való önállósodása adott okot arra, hogy az «Kcce Homo», a «Krisztus kigunyolasa», az «Ostorozast váró Krisztus» típusaival összetévesszék. A téma eredetét a misztériumjátékokból kívánták levezetni, de a korabeli Passio-k nem utalnak erre a momentumra. 19 Johannes Brugman északnémetalföldi hitszónok (1400—1473) szövegeiben fordul elő a kövön ülő Krisztus. Ábrázolt formájának első írott említése 1570-ből való.0 Budapesti példája ennek az ikonográfiái típusnak flamand (?) mester XV. század végi munkájaként szerepel az 1900-os katalógusban.-' 1 A típusnak ismert flamand példányai valóban megerősítenek minket szobrunk flamand eredetében.-Különösen a fej kifejező és részleteiben finom faragásmódja szól flamand eredete mellett (43. kép). A fej kifejező ereje megközelíteni látszik a Burgos-i vagy Bouvignes-i szobrokét. Mindkettő antwerpeni eredetű.3 A szobor kvalitásaihoz méltó a kőről leomló drapéria festői hatású faragásmódja. Testének kissé szögletes volta, kéztartása, az alsó lábszárak nyújtottsága, az ülésmód merevsége az 1500 körüli Louvain-ből származó hasonló ikonográfiája Krisztusra4 emlékeztet bennünket annak ellenére, hogy a mi darabunk sokkal jobb kvalitást képvisel. A budapesti darabéhoz hasonló testtartást, kéztartást, ülésmódot és lábtartást figyelhetünk meg egy másik igen szép, a miénknél korábbi flamand szobron is, amely San Franciscóban van.5 Szobrunk eddigi datálásával egyetértünk, a XV. század végén keletkezhetett. Csak néhány éve került be Múzeumunkba egy kisméretű szobrocska, amely szintén ennek az ikonográfiái típusnak képviselője (44. kéj)). A leltárkönyvben XVI» század elejei német mester alkotásaként szerepel, «Pilatus katonáitól gúnyolt Krisztusaként megnevezve.6 A szobor arctípusa, kéztartása, a dúsan csomózott kötél, a Louvain-i St. Jacques templom XV. század végi brabanti műhelyből származó szobrához teszi hasonlóvá.7 A budapesti darab azonban színvonalát tekintve alatta marad a Louvain-inek. Szobrunk provinciálisai)!) és későbbi, már a XVI. század kezdetéről való, valószínűleg szintén brabanti eredetű alkotás, amin azonban meglátszik a nagy mintaképek közvetlen hatása. A «Halalra váró Krisztus a Golgotan» szobortípus két — a budapesti Múzeumban levő — németalföldi példányának bemutatása után megemlítjük az ehhez az ikonográfiái csoporthoz tartozó, szintén a Múzeum tulajdonában levő német, a XVI. század elejéről való «Vir dolorum»-ként megnevezett szobrot is (45. kép). 28 Fnnek a munkának készítője nem élt benne abban a művészeti körben, amely ennek a típus18 Uo. 63. 1! » Uo. 59. és 64. Uo. 66. 21 Bal o g h J.: A Bégi Szoborosztály állandó kiállítása. Budapest, 1966. i. m. 31. Tölgyfa, 93 cm. Leltári száma: L. 40*29. Provenienciája: Karát son Ferencnek az Iparművészeti Múzeum számára átadott letété. A Szépművészeti Múzeum 1950-ben vette át. 22 A típus szép flamand példáit láthatjuk pl. De vign e, M. : La sculpture mosane du XIP au XVI e siècle. Paris-Bruxelles, 1932. PI. XXXVII; I) i .1 i c r, B. i. m.; Le siècle des primitifs flamands. (I960 június — szeptember). Katalógus. Bruges, 1961. 195. old., 92. sz. ; Guide Musée Gruuthuse. Brugge, 1970. 34. 23 Didi e r, R. : i. m. 6. kép és 7. kép. Az uté>bbi megkérdőjelezett antwerpeni munka. 24 Guide Musée Gruuthuse. Brugge, 1970. 34. 25 Illustrations of Selected Works. M. H. de Young Memorial Museum San Francisco. California, 1950. 101.; Le siècle des primitifs flamands. I960, i. m. 195. old., 92. sz. 26 Szépművészeti Múzeum, ltsz. 69.12; tölgyfa, erősen átfestve, 38 cm. 27 D i d i e r, R. : i. m. 8. kéj). 28 Szépművészeti Múzeum, ltsz. 51.905. Átvétel 1951-ben. Tölgyfa, 50 cm. Festése lekopott, későbbi festés nyomai láthatók rajta.
