Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)

POGÁNYNÉ BALÁS EDIT: Mantegna-metszetek hatása Raffaello és Raimondi «Gyermekgyilkosság» kompozícióira

hóhér alakjánál, s még inkább a mellette levő, visszanéző anyáénál, akinek lábtartása és profilja ugyancsak közvetlen egyezést mutat a szoboréval. A cascinai csatakartonon, az ún. lándzsahordó alakjának pedig — a «Gyermekgyilkossag» metszeten magasra felnyújtott kezében vízszintesen tartott karddal — a hátaktja a «Salamon itélete» hóhérának Monte Cavallói Dioscur-motívumú hátaktjával analóg. Ezt jól mutatja az ötalakos londoni Raffaello rajznak (16. kép)5 egy későbbi üioscur metszet hátaktjával való összevetése is. A «Gyermekgyilkossag» metszettel kapcsolatos a Szépművészeti Múzeum Grafikai Gyűjteményének egy Raffaello köréhez tartozó rajza (21. kép), mely szintén háttér nélkül ábrázolja a kompozíciót. Az alakok kifejező, finom rajza inkább a metszet részletezőbb modorával mutat hasonlatosságot. Valószínűleg metszetváltozattal kapcsolatos műhelymunkája Raimondinak.-" A «Gyermekgyilkossag» metszet kompozícióját jobbszélen lezáró hóhér, melynek beállítása, köpenyének lendületesen redőzött lebegése a Michelangelo Csatakartonján jobbszélen levő Monte Cavallói Dioscurtól származó alakkal analóg — ebben az elölnézetben ábrázolt alakjában Mantegna «Tengeri istenek harca» (B. 19) metszete (27. kép) egyik alakján keresztül (28. kép) nyerte jellegzetes megformálását. A három alak karakterisztikus motívumának összevetése rávilágít, hogy a mantegnai előzmény részben ugyancsak a Monte Cavallói Dioscur motívumából alakulhatott ki. A Raffaello-Raimondi «Gyermekgyilkossag» kompozíció bal oldali hóhéralakja ismerhető fel Jean Duvet «Angyalharc» című metszetén felöltözve (32. kép). Ugyanezt a hóhéralakot alkalmazta Tiziano «Androsziak» c. 1518— 19-es Pradóbeli festményének (30. kép) bort öntő ruhátlan ifjúja előképeként. Ezt a Tiziano-alakot Ranofsky Domenico Beccafumi metszetéből (31. kép) vezette le,

27 és azon keresztül Michelangelo Csatakartonjából.8 A Tiziano festmény kelyhet töltő alakjának a Raimondi «Gyermekgyilkossag» metszet és a Raffaellói rajzok hóhéralakjainak, valamint az azoknak előképéül szolgáló mantegneszk «Kígyóölő» metszetalakoknak összevetése alapján megállapítható a motívum kialakulása s a Beccafumi metszetalaknak ezek utáni származása. A Mantegna-metszetmotívumok közvetlen alkalmazására Tiziano korai műveinél H. Tietze'

JU mutatott rá. Mantegna-nietszeteket, Raimondi-metszeteket és Raffaello-rajzokat tanulmányozott és alkalmazott korai műveiben Tiziano, és éppen azokból a metszetmotívumokból formált ragyogó ábrázolásokat, melyek római antik szobrokat közvetítettek műve számára. A quattrocento elején megindult egy sorozata a Monte Cavallói Dioscurok szobra ábrázolásának, nemcsak közvetlen utánrajzolásként, hanem a részletek felbontásának révén, az átvétel rejtettebb formájában is. Mantegnánál, majd Michelangelónak Raffaellónál ez a motívum jóformán egy évszázados kompozicionális sor után formálódott kiérlelt szerkezetű klasszikus alakká. A korareneszánsz ember25 Raffaello: Ötalakos raj/.. London, Pouncy- Gere : i. m. 99b sz. 2li Raffaello köre (?): Gyermekgyilkosság. Rajz. Budapest, Szépművészeti Múzeum, ltsz. 2195. - / entai L. : Raffaello'emlékkiállítás. Budapest, 1970. 23. sz. 27 Panofsky, E.: Problems in Titian. Mostly Iconographie. New York, 1909. 20. és 100. old., 20. jegyzet. — Az analé>giát, előképet azonban nem Beccafumi alakjai nyújtották, a metszet és rajz alakjai Beccafuminéil már a Tiziano-kép és a mindkét karját felnyújtó mozdulat jellegzetességében Michelangelo <<Feltámadt Krisztus» rajzainak ismerete alapján kelet kezel t. 28 Ugyancsak a fekvő ifjú alakját a Csatakartonról : P a n o f s k v, E. : i. m. 20, 100; Tief z e, H. : Tizian. Leben und Werk. Leipzig, 1930. (Vienna) 103. 2H T i e t z e, IL: i. tu. 94.: Die drei Lebensalter. «Die schlafenden Putten stammen von Mantegnas Bacchanal an der Kufe her . . .»