Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)
SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Két apuliai kantharos
tekben azonban van egy másik út is, amelyen ha nem is a vázafestők, de legalábbis a műhelyek azonosításához el lehet jutni: a vázák fazekas-munkájának vizsgálata, beleértve a vázaformán kívül a kivitelezés legapróbb részleteit is. Ilyen vizsgálatok — nem utolsó sorban a technikai nehézségek miatt — a délitáliai vörösalakos vázafestészet műhelyeivel kapcsolatosan még alig történtek. Egyetlen vázaforma magna graeciai történetéről sincs még monografikus feldolgozás, és a formák nagy részénél ez nem is volna könnyen megvalósítható. Más azonban a helyzet a kantharossal. Az itáliai kerámia anyagának áttekintése azt mutatja, hogy a formának az a jellegzetes típusa, amelyet a két budapesti váza is képvisel, s amelynek fő vonásait A. Oliver foglalta össze, 17 Apulián kívül egyetlen itáliai műhelyből sem ismeretes. 18 A délitáliai vörösalakos vázafestészet központjai közötti szoros kapcsolatok ismeretében ez már magában véve is feltűnő. A kör azonban még tovább szűkíthető: az apuliai műhelyekben is csak viszonylag igen későn, a Dareios-festő követői kezdik használni, 19 élete tehát — talán egy-két elszigetelt kivételtől eltekintve - lényegében a IV. század két utolsó évtizedére és esetleg a III. század legelejére korlátozódik, s mai tudásunk szerint ebben a rövid korszakban is csak a «diszes stüus» apuliai műhelyeiben készítették, <<egyszerű stílus»-ú («plain style») díszítéssel eddig egyetlen kantharos sem ismeretes. A típus apuliai használata a jelzett körön és időhatárokon belül nem szorítkozik a vörösalakos vázafestészetre ; előfordul a Gnathia-kerámiában 20 és az agyagra közvetlenül festett polychrom díszítéssel is. 21 A forma megjelenésének izoláltsága érthetővé teszi, hogy Itáliában Magna Graecián kívül sem utánozták, közvetítő híján az etruszk fazekasok előtt is ismeretlen maradt, A szóban forgó kantharos-típus lényegében egységes, és világosan megkülönböztethető a kantharos minden más típusától, kisebb-nagyobb eltérések azonban az egyes darabok között a forma minden részletében észrevehetők. A vázák egy részén fölül a fül végén, a szájperem fölött plasztikus díszítés (női fej, Silénos- vagy Gorgófej, maszk, stb.) jelenik meg, ritkán kívül, a fül alján is, 22 máshol — mint a két budapesti példányon is — ez a díszítés elmarad. A fülnek egy egyenes és egy ívelt vonalú változata van; az előbbit képviselik a budapesti vázák, az utóbbinak legszebb példányain a két fül az edény aljával együtt félkörívet alkot. 23 A fül és a szájperem közötti támasztó rudacska lehet rézsútos elhelyezésű, mintegy a fül visszahajló fölső végének meghosszabbítása (így a budapesti vázákon), vagy lehet vízszintes, a szájperem vonalának folytatása, mint az előbb említett genovai vázán. A fül tövében levő kihajló ujj-támasztó lap helyett olykor a fül közepe táján kúp alakú dudor látható, nyilván ugyanilyen funkcióval. 24 Az edénytest arányai részben a fülformával összefüggően változnak : az egyenes fül általában magasabb, karcsúbb testhez csatlakozik, az ívelt pedig alacsonyabbhoz, amelynek szélessége oly17 I. m. 9. 18 Campaniában legalábbis az ábrázolása előfordul, de jellemző módon az APZ-festőnél (A Szépművészeti Múzeum Közleményei 19, 1961, 29. old., 24. kép, az ifjú kezében). 19 T r e n d a 11, A. D. - C a m b i to g 1 u, A. - Olive r, A. : i. m. 197 old., 1-4. sz. (Actor Group). 20 Például P i e a r d, Ch., BCH 35 (1911) 226 - 7. old., 59. sz. és 7. t. = CVA Napoli 3, 63.t. 9; N e u g e b a u e r, K. A.: Führer durch das Antiquarium IL Berlin, 1932. 84. t., F 3526. 21 Például CVA Sèvres, 45. t,16; CVA Braunschweig, 47. t. 1 — 2; Mon. Piot 20 (1913) 11. t, ; B a u r, P. V. C. : Catal. Stoddard Coll., 208. old., 97. kép, 352. sz. ; L a n g 1 o t, z, E. : Gr. Vasen in Würzburg, 251. t., 909. sz. A polychrom vázák műhelyéről 1. alább a 35. jegyzetet. 22 L a n g 1 o t z, E. : Gr. Vasen in Würzburg, 243. t., 862. sz. 23 Jó példa erre CVA Genova-Pegli 1, IV U r, 8. t. 1-2. 24 Például CVA Bologna 3, IV D r, 33. t. 1 - 2. és 5-6.
