Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)

SZILÁGYI JÁNOS GYÖRGY: Két apuliai kantharos

mögötte a képmezőben rozetta. A festő mindkét vázán gazdagon használta a szokásos fehér és sárga járulékos színeket.A két váza ábrázolásai kevés ikonográfiái megjegyzést kívánnak. A szárnyas női buszt nyilvánvalóan istennőt ábrázol.

3 Nehéz volna eldönteni, hogy a sakkos-on valódi hálót kell-e elképzelni, vagy hímzett hálómintát; mindenesetre a motívum máshol is ismeretes a délitáliai vázafestészetben,

4 és nyilvánvalóan reális viseletet ad vissza. A nőalak vállán látható félkörívek aligha a ruha redői, sokkal inkább emlékeztetnek a new yorki Metropolitan Museum alább tárgyalandó kantharosának női feje alatt megjelenő stilizált virágszirmokra ; ebben az esetben az istennőfejet virágkehelyben kell elképzelni, ami nem ritka a korszak délitáliai vázafestészetében.

5 A madár, a tükör és a szőlőfürt a másik három kép alakjainak kezében szintén jól ismert motívumai a délitáliai vörösalakos vázák szimbolikájának.

0 A második váza Erós-alakja nyilvánvalóan az első váza istennő-fejének szerepében jelenik meg. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy mindkét kantharoson az A. és B. oldal ábrázolását összefüggőnek kell elképzelni, mint sok más esetben is. A két váza nem alkalmas arra, hogy a délitáliai 4. századi vázafestészetben gyakori ábrázolásaik értelmezésének általános problémáját közelebbről megvilágítsa. Sokkal inkább figyelmet érdemelnek itt azok a kérdések, amelyek speciálisan a két vázával kapcsolatosak. Az első technikai jellegű. Az első váza istennő-fejének fehér és sárga fedőfestése jórészt lekopott. Ezáltal láthatóvá vált az, hogy alatta a festő reliefvonalakkal megrajzolta a teljes arc, a nyak és a váll körvonalait, továbbá a két szemet, az orrot, a szájat és az állat. A reliefvonalakat eredetileg eltakaró fehér festésre sárgával ráfestett vonalak nem követik pontosan az eredeti, feketével festett rajzot. Ennek általában nincs nagyobb jelentősége, mint az előrajz és a kivitelezett vázakép közti szokásos eltéréseknek. Egy ponton azonban feltűnő a változás az eredeti elképzelésen : a nőalak bal szeménél. A háromnegyed nézetben ábrázolt arcokon általában vagy mind a két szemet teljesen meg szokták rajzolni szemközt-nézetben, - A 70.2. A számú kantharoson fehérrel az A. oldalon a teljes női buszt (a sakkos is), a szárnyak belső fele és tollak a külső szélükön, a B. oldalon a két «

faklya», a sphendoné szalagjai és a madár; sárgával az A. oldalon a háló a sakkos-on, az arc részletei, a nyak ráncai, a vállon a félkörívek, pont-sorok a szárnyak közepén és egyes tollakon, a B. oldalon a nőalak ékszerei, saruja, sávok a sphendoné-n, a t ökör fogója, szélének díszei és egy korong a közepén, sávok a madáron. A 70.1. A számú kantharoson fehérrel a «fáklyák» (egyszer a fekete mázon), az Erós jobb szárnyának kontúrjai és egyes tollai, a nőalak hajában a szalag; sárgaral az ékszerek, saruk, a tükrök (mint az előző vázán), a szőlőfürtök, sávok a «sziklakon» és a fejdíszeken, az A. oldalon a szalag a képmezőben (a fekete mázon), a B. oldalon pontok a rozettán. 3 Az értelmezéshez J u c k e r, H. : Das Bildnis im Blätterkelch. Ölten, I 901. 200 skin . ; Szil á g y i, J. Oy., Acta Classica Univ. Scient. Debrecen 5 (1909) 53. old. és 28. jegyz. (további irodalommal); vö. alább az 5. jegyzetet is. *' Például az alább említendő new yorki kantharoson és egy ruvoi plasztikus vázán (Sichtermann, H.: Griechische Vasen in Unteritalien. Tübingen, L966. I63.t., K 120). •"' Schauenburg, K., Rom. Mitt. 04 (1957) 210- 12., és Jdl 78 (1963) 310; 4 u c k e r, H.: i. rn., 200 sköv. 6 A madárról S c h n e i d e r - H c r r m a n n, G., BABeseh 45 (1970) 94 - 5, túlságosan messze menő következtetésekkel. A tükörről mint a haláltól való megmenekülés szimbólumáról és dionysikus jelentéséről K erényi, K., Festschrift Ad. Jensen, I 904. 285 sköv. ; S i m o n, E. : Hommages à A. Grenier III. Bruxelles, 1962. 1418 — 27 ; az antik írott fonások ma is használható éit tekintése (Jer h a r d, F.: Etruskische Spiegel I. Berlin, 1843. 75 — ti; az apuliai vázákon ábrázolt tükör típusáról S c h n ei d e r — Her l'un a n n, G., BABeseh 36 (1901) 08. A szőlőfürt által képviselt dionysosi szimbolikáról Szilágyi J. Gy., A Szépművészeti Múzeum Közleményei 14 (1959) 19 — 21 (további irodalommal).