Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 39. (Budapest, 1972)

SZABÓ MIKLÓS: Geometrikus terrakotta Krétáról

GEOMETRIKUS TERRAKOTTA KRÉTÁRÓL A terrakottaplasztika nem tartozik a görög geometrikus művészet reprezentatív műfajai közé. Még a kiemelkedő qualitású darabok is, — nyilván az agyag természete miatt, — csupán halvány visszfényét adják a korszak jellegzetes ábrázolásmódjának, uralkodó stílusjegyeinek. Jellemző az emlékanyag művészettörténeti jelentőségének elterjedt megítélésére, hogy <<terrakotta-stílusról» a bronzplasztikában szokás beszélni, és pedig a kevéssé artikulált, nem geometrikus felépítésű szobrocskák kapcsán.

1 A fentiek alapján az is érthető, hogy a geometrikus agyagszobrászat sohasem állott a kutatás homlokterében. Bár a nagy görög szentélyek korai rétegeinek feltárása során az emlékanyag egyre gazdagodott, a primitív idolok megfelelő közzététele nem mindig volt az ásatok szívügye.- Részletesebb bemutatásra általában csak azok a darabok kerültek, amelyek a szobrászati kifejezés történetének rekonstrukciója szempontjából valamiféle jelentőséggel bírnak, azaz, az igazán qualitásos terrakották.

3 így máig tartja magát az a vélemény, hogy a geometrikus agyagszobrok nagy többségének a megítélésében a lelőhely a mérvadó; stílustörténeti vizsgálatokkal, — ha egyáltalán helyes velük kaj)csolatban stílusról beszélni, — egyes darabok származását illetően nem sokra lehet jutni, s ebből következően a műhelyek szétválasztása szinte reménytelen feladatnak látszik.

4 Hogy a helyzet mégsem ennnyire kilátástalan, azt talán érzékelteti a Szépművészeti Múzeum egy terrakottájának közzététele és meghatározása (1 — 3. kép). Az ismeretlen lelőhelyű darabot 1952-ben az orosházi múzeum adta át az Antik Gyűjteménynek több, korukat és eredetüket tekintve nem összetartozó ókori 1 L. pl. Schweitzer, B. : Hie geometrische Kunst Griechenlands. Köln, 19(59. 164 skk. 2 Ebből a szempontból jellemző a roppant gazdag olympiai anyag, melyből csak néhány jellegzetes darab van publikálva. (A korai terrakottákat 1970-ben W.-D. Heilmeyer baráti segítségével tanulmányozhattam.) Vö. Furtwängler, A.: Olympia IV. Berlin 1S90. XVII. t. ; H e r r m a n n, H.-V. : AM 77 (19(52). 3.t. A részletes publikáció már nyomdában van: Heilmeyer, W.-D.: Frühe Olympische Tonfignren. Olympische Forschungen VIII. 3 L. elsősorban -.Mülle r, V. : Frühe Plastik in Griechenland und Vorderasien. Augsburg 1929.; K u n z e, E. : AM 55 (1930) 141 skk. ;Homann - Wedeking, E.: Die Anfänge der griechischen Grossplastik. Berlin, 1950. II skk. ; S a r i a n, H. : BCH (1969) 651 skk. ; D e sb o r o ugh, V.R. -N i c h o 11 s, R. V. -P o p h a m, M. : BSA (55 (1970) 21 skk. 4 Vö. K n o b 1 a u c h, P. : Studien zur archaisch-griechischen Tonbildnerei in Kreta, Rhodos, Athen und Böotien. Bleieherode am Harz, 1937, 17 skk. Krétáról: 114 skk.; Lényegében a fent elmondottaknak megfelelő képet mutat a legújabb összefoglaló áttekintés is: H i g g i n s, R. A. : Greek Terracottas. London, 19(57. 17 skk.