Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 38. (Budapest, 1972)
POGÁNYNÉ BÁLÁS EDIT: Észrevételek néhány Mantegna-metszetről és Michelangelo csatakartonjáról
Wilde 6 1953. katalógusában felhívja a figyelmet Tiziano egy «Madonna a gyermekkel)) c. rajzán ugyancsak háttal ábrázolt gyermek-alakkal való összefüggésre. Megállapításom szerint e gyermek-alakok előképe ugyancsak Mantegna metszetről származik: a «Bacchanalia a dézsa val» c. metszet (B. 19 — 38. kép) gyermek-alakjairól. A Tiziano gyermek Jézus alakja (40. kép) még világosabban mutatja az analógiát, oldalt felemelt lábtartása is teljesen megegyezik a Mantegna metszet dézsa oldalán kapaszkodó gyermek-alak lábtartásával. Mind a Tiziano rajzon, mind a michelangelói gyermek-alakokon nemcsak közvetlen átvételt, formai megegyezést látni, hanem a rajzolási módnak a metszettechnikához való hasonlósága is észrevehető. Keresztvonalakkal, párhuzamos és ferde vonalas árnyékolásokkal Michelangelo korai rajzainak a szakirodalom által megállapított, metszettechnikára emlékeztető rovátkolt árnyékolási módját mutatják. Ezt a rajzolási jellegzetességét, mely különösen fiatalkori rajzain tűnik fel, Condivi és Vasari szavai világítják meg, ugyanis ők írják, hogy fiatal korában metszeteket másolt és Ghirlandaio műhelyében Schongauernek «Szent Antal megkisértése» című metszetéről készített színes rajzot. Azonban későbbi időszakában is alaposan tanulmányoznia kellett a metszeteket, ahogy ezt műveiben a nagyszámú Mantegna-metszetmotívum mutatja. Az a körülmény, hogy Michelangelonál ezek a gyermek-alakok olyan rajzain láthatók, melyeken csatakartonvázlatok is szerepelnek, nemcsak arra utalnak, hogy különböző kompozícióihoz egy lapon készített vázlatokat, hanem arra is, hogy ezeknek a gyermek-alakoknak és a Mantegna metszeten levő előképüknek a csatakarton-tervvel kajícsolatban is bizonyos jelentőségük lehetett. A dézsa oldalán kapaszkodó gyermek motívuma ösztönözhette a csatakarton sziklás oldalán levő ún. «kúszó» alakjának megrajzolásánál.' Michelangelónak egy későbbi rajzán, a Gyermekbacchanálián tűnnek fel újból a Mantegna «Bacchanalia a dézsával* (41. kép) c. metszetéről származó gyermek-alakok. Itt tematikájukban is szorosabban kapcsolódnak a Mantegna-metszethez és jól felismerhetően, vonásról-vonásra híven, megegyeznek az előképpel, mégis teljesen sajátos michelangelói jellegűek (42 — 43. kép). 8 A kompozíciók részleteinek összevetése alapján megállapítható, hogy Mantegna metszeteinek nagyszámú motívuma szolgált előképül Michelangelónak a firenzei Palazzo Vecchio nagy tanácstermébe tervezett műve számára. Leonardo is az ugyancsak a firenzei Palazzo Vecchio nagy tanácstermébe készített anghiari csata kompozícióján felhasznált Mantegna metszetniotívumokat. 9 6 W i 1 d e, J.: Italian drawings in the department of prints and drawings in the British Museum. London, 1953. 9. old., 4. kat. sz. ; VI, VII, X. tábla; 10. old., 5. kat. sz., VIII, IX, XT. tábla; T i e t z e, H. - Tie! z e — C'onva t, E. : The drawings of the Venetian painters in the 15th and lüth Centuries. New York, 1970. 323: Correggio kapcsolatra utal a háttal ábrázolt gyermek Jézus alaknál a Tiziano rajzon. — Az a körülmény, hogy Mantegna «Bacchanalia a dézsával* (B. 19) c. metszetének a dézsa oldalán mászó gyermekalakja az előkép mindegyiknél, elkerülte a kutatók figyelmét, 7 Ezt az alakot végleges formájában a Laokoón szoborcsoport ún. nagyobb fiú figurájából alakította ki. A szobor megtalálási időpontjának pontosan ismert dátuma 1506. január 14., és Michelangelo jelenléte a feltáráskor adott közvetlen bizonyítékként lehetőséget a karton 1506. ájirilis — novembere közötti datálására. Vö. Pogány — Bálás, E. :i. m. 8 Michelangelo Gyermekbacchanália rajzának a neoplatonizmussal való kapcsolatára 1. Pan of sky, E.: Neoplatonic movement and Michelangelo. Studies in iconology. New York —London, 1962. 221. — A Mantegna puttó-motívumra azonban nem tér ki. 9 fogán y — Bálás, E.: Mantegna metszetek hatása Leonardonál. A Szépművészeti Múzeum Közleményei 37, 1971.
