Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 38. (Budapest, 1972)
POGÁNYNÉ BÁLÁS EDIT: Észrevételek néhány Mantegna-metszetről és Michelangelo csatakartonjáról
ÉSZREVÉTELEK NÉHÁNY MANTEGNA—METSZETRŐL ÉS MICHELANGELO CSATAKARTONJÁRÓL Michelangelo csatakartonja (28. kép) 1 jobb felső sarkában levő pajzsos alak arca vonásról-vonásra megegyezik a Mantegna ún. hét autográf metszete közé tartozó «Bacchanalia a szilénnel» (B. 20) c. metszetén (27. kép) 2 a kövér szilént jobboldalt tartó markáns arcú, nyitott szájú alakjának arcával. A szögletes áll, az erőteljes arcvonások, az orr formája, az orrnyergen levő tört vonal pontosan megegyezik a Mantegna-fej (29. kép) és a csatakarton pajzsos-fejen. 3 E mellett a pontosan, vonásról-vonásra átvett fej mellett a Cascinai csata kartonjának felső sorában még négy fej mutatja a szilénes metszetről való átvételt. A pajzsos alak mellett a balra kürtöt fújó feje (30. kép), felfújt arca, könyökben meghajlított karja és mellette a profilban levő ifjú feje jól felismerhetően idézi Mantegna «Bacchanalia a szilénnel» jobb szélen levő fúvós arcát és a mellette levő profil-fejet. Mantegna «Tengeri istenek harca» (B. 17) c. metszetén a bal szélen levő kürtöt fújó ifjú feje (31. kép) ugyanezt az arctípust mutatja háromnegyed profilban. A Csatakarton jobb oldali legszélső alakjának profilban ábrázolt feje ugyancsak a szilénes Mantegna metszetről való átvételt mutatja, a levelekkel díszített fejet fordított nézetben (32. kép). 1 A «Cascinai csat a» Michelangelo 1504— 1506 közötti műve, melyei a firenzei Palazzo Vecchio Sala del gran Consigliojába tervezett, Leonardo da Vinci «Anghiari csatá»jával egy terembe, freskó-kivitelezésére sohasem került sor, elkészült kartonja is elveszeit, még Michelangelo életében szétdarabolták, majd nyoma veszett. Aristotile da San Gallo Holkham Hall-i grisaille-másolatából, Marcantonio Raimondi és Agostino Veneziano metszeteiből és Michelangelo néhány rajzából ismeretes. A Michelangelo kutatók behatóan foglalkoztak a mű néhány igen fontos problémájával, mint pl. a datálás, méret, elhelyezés egyes készülési időpontok, a fennmaradt másolatok befejezettsége, megbízhatósága stb. közvetett adatok, levéltári és egyéb írásos dokumentumok alapján. Az egyes alakok formai elemzése, analógiáinak megállapítása, előkéjíeinek meghatározása sokkal kevésbé foglalkoztatta őket. Vö. T o 1 n a y, Ch. de: Michelangelo, I. Youth. Princeton, 1943; I s e r m e y e r, Chr. A. : Die Arbeiten Leonardos und Michelangelos für den grossen Ratsaal in Florenz. Eine Revision der Bild- und Schriftquellen für ihre Rekonstruktion und Geschichte. Studien zur Toskanischen Kunst. Festschrift für Ludwig Heinrich Heydenreich zum 21b März 1963. München, 83— 130. 2 Mantegna: Bacchanália a szilénnel. Bartsch 20., rézmetszet ; H i n d, A. M : Early italian engraving. London, 1948. V. 6. (1490-re datálja); Tietze — C o n r a t, E.: .Mantegna. London, 1955. 243. — A metszet a csatakartonnál jóval korábban, legkésőbb 1494-ben készült, mivel Dürer ekkor másolatokat készített Mantegna metszeteiről. 3 Mantegna metszetek hatására a cascinai kartonon először mutatót t rá Pogány — Bálás, E. : Sur la date du carton de la bataille de Cascina de Michel-Ange. Actes du Congrès International d'Histoire de l'Art, 1 9(i9. Budapest , 1972. 745.
