Radocsay Dénes - Gerevich Lászlóné szerk.: A Szépművészeti Múzeum közleményei 38. (Budapest, 1972)
HARASZTINÉ TAKÁCS MARIANNA: XV. századi spanyol mesterek művei Magyarországon
cia udvari divatja szerint készült; az élénk színezés meglehetősen elüt a feje mögött laposan szétterült aprómintás arany glóriától, főként pedig a tésztaszínű arctól és kezektől. A divatosan öltözött fiatal férfi-szent, noha Szent Sebestyén egyik attribútumát, a nyílvesszőt a kezében fogja, nem volt egyértelműen meghatározható. Szent Sebestyént ugyanis mind Közép-Európában, mind Itáliában, néhány egészen ritka alkalomtól eltekintve, testében nyílvesszőkkel, ruhátlanul szokták ábrázolni, gyakran fához kötözve, egyedül, esetleg hóhérai, vagy az őt ápoló szent nők társaságában. Ezzel szemben a spanyol művészetben a XV. században igen népszerű szentnek számtalan, a miénkhez hasonló ábrázolását ismerjük, ahol mint előkelő lovag (és nem mint a XIII. századi ábrázolásokon öreg római katona), kezében nyíllal, sokszor íjjal fordul elő. 7 A spanyol mű vészek «saufs quelques exceptions, . . . ne conçoivent pas Sébastien autrement, que vêtu . . . un beau damoiseau richement costumé, soigneusement peigné, aux mains de qui l'arc et les flèches paraissent non plus les attributs du martyre, mais plutôt des objets de divertissement». 8 Spanyolországban az egész XV. század folyamán így ábrázolták a szentet, mint a budapesti táblán is. Még a XVI. században is ez lehetett a szokás, mert Pacheco az «Arte de la Pinturá»-ban, 9 a függelékben elsősorban arról ír a Szent Sebestyén ábrázolásokkal kapcsolatban, hogy azt ne idős, szakállas férfinek, hanem mint a régieknél látta («à visto algunas imágenes antiguas») 30 — 40 esztendős férfinek ábrázolják. Mintának ajánlja a maga Szent Sebestyén ábrázolását, melyet 1010-ben festett az Alcalá de Guadaira-i Szent Sebestyén kórház részére, ahol egy Könyörületesség testvéridet van, amely betegeket gyógyít. Ezen a ké]3en betegágyon ülve, fehér ingben festette meg a szentet mintegy 40 esztendősnek, amint leveses tálat tart a kezében és mellére tett kézzel néz a mellette álló Szt. Irénre, aki ápolja. A falon levő nyitott ablakon keresztül pedig látszik a fához kötött szent, amint lenyilazzák. Az olasz festészet példái a XVII. században már erősen tért hódítottak a spanyol mesterek körében is, akik Ribera nyomán a szentet mindig ruhátlanul ábrázolták, mint ahogyan a háttérben a nyilazás jelenetében a Pacheco festményen is, bár ágyéka körül ruhával takarva, látható. 10 Figyelemreméltó azonban, hogy a középkori spanyol festészetben Szent Sebestyén ábrázolása, talán éppen azért, mert módot nyújtott a festőknek arra, hogy divatos ruhába öltözött fiatal lovagot, esetleg a szent alakjában a megrendelőt vagy családtagját ábrázolhassák, szinte az egész félszigeten igen gyakran szerepel oltárképeken. A ruhátlan ábrázolásra alig van példa, részben «par scrupule de décence», 11 valamint az aktábrázolások elleni erős egyházi tiltakozás miatt, 12 részben a spanyol festészetbe benyomuló nemzetközi irányzatok hatására, melyek az udvariurbánusfigurákat szívesen alkalmazták a retablók donátoraiban és szentjeiben. Bernardino de Villegas így ír 1635-ben megjelent művében: 13 «. . . un abuso tan grande, como son pinturas desnudas de nombres y mtijeres profanas, llenas de Santas indeceneias contra la pureza y modestia cristiana . .» 7 Vö. R ó a u, L.: Iconographie de l'art chrétien. Paris, 1959. III. 1190. 8 R o u c h e s, G. : Le thème iconographique de S. Sébastien vêtu. La Revue de l'Art , LXI, 1932. 127, 128. 9 Sevilla, 1649. Közölve: Sanchez Canton, F. J. : Fuentes literarias para la História del Arte Espanol. Tomo TT. Madrid, 1933. 210. 10 A kép 1936-ban a polgárháború alatt elpusztult. Közli: Lopez — Rev, J. : Velázquez. London, 1963. Fig. XIV. 11 R é a u, L.: i. m. 1190. 12 Juan Interian de Ayala a «Pictor christ ianus eruditis»-ban határozottan állást foglalt, amikor helytelenítette, hogy Szent Sebestyént «omnino nudusacapite ad calcem» ábrázolják. 13 La Esposa de Christo. Murcia, 1635. 43(i.
